Valaki számára ismerős a Kelecsényi de Csúz családnév? Esetleg van a családdal összefüggő adat, címer, kutyabőr?

Felvidéken a szlovák és a magyar oldalon is több Kelecsény résznevű helység van. Talán kunféle név lehet az eredetije.

Egy nyelvész a következőket állapította meg:

"Régi, többrétegű szavaink is érdekesek, értékesek. Olykor ezredévnyi eltávolodás után, más közegben történt használat során változva ismét visszatérnek, miként a török-iráni eredetűnek vélt „KALÁCS”.

Ha az egyé vált szót boncolni kezdenénk, kal-/apácsot/ és ács-ot találnánk. Láthatóan zsákutca arra vonatkozva, hogy a név eredőjéhez jussunk. A „kal” a félretett, pihentetett, kelesztett tésztát jelöl; ma „kel-nek” , „kelt-nek” mondanánk. Lehetett kelecs, kalacs, kelőcs, kelőc is egykor. Mindenesetre, a kal, kel beleillik a magyar gyökérszavak alapszavai közé."

Tehát a "kel" szó lehet az alapszó, a kelecs, kelecsény (-ány ; -ény képző) annak valamilyen további jelentése, mely jelentés már kikopott a nyelvünkből, vagy más szóban állandósult.

Gonoduljunk: A kel --> kelevény, hal--> halovány (halavány) szavainkra, képzőkre.

Tehát minden bizonnyal egy ősmagyar szó, mely valamilyen oknál fogva helységnévként fennmaradt.

A Csúz családnévről ezt találtam. A többit levélben.

" Csúzy (kezdetben Csúzy, majd a 16. század derekától csúzi és

pusztaszentmihályi Csúzy) család tagjai és rokonai bírtak a 19. század

derekáig a legnagyobb földbirtokkal Csúz kataszterében. Aránylag részletesen

feltártam a családfájukat. Számtalan családfatöredékem van azokról a nemes

családokról, amelyekbe a Csúzy ifjak benősültek, vagy a leányok férjhez

mentek. Viszont sok feltárásra váró fehér folt is maradt. Például nem tudom,

hogy mi lett Csúzy János (született:1804) sorsa, aki a szabadságharc idején

őrnagyi rangban vezényelte Komárom vármegye 3000 nemzetőrét a schwechati

csatában."

"Nyitra vármegyének egyik régi birtokos nemes családja, amely nevét e vármegyében Ürmény mellett fekvő Kelecsénről vette, ahol a család tagjai már a 14-ik században birtokosok voltak, s közülük Tamás 1367-ben egy beigtatásnál homo regius — királyi megbízottként — is szerepelt. 1622-ben a család II. Ferdinándtól újított czimeres nemes levet kapott, amelyben a család czimere igy van leírva: Kék paizsban könyöklő pánczélos kar kivont kardot tart; e fölött 3 hat ágú arany csillag, s balrafordult ezüst fél hold. Sisakdísz kivont kardot tartó pánczélos kar. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst; mint azt a mellékelt rajz is mutatja. — A család már a 17-ik században Trencsén, Bars, Hont és Komárom vármegyékben is elágazott. A család egyik ága, amely református vallásiú volt, s csúzi előnévvel élt, a 17-ik században Komárom vármegyébe került s belőle Pál 1640-ben igtattatott e vármegye igazolt nemesei közé. Fiától Gergelytől származó 3 unokája Márton, István és György 1728-ban kapott nemes voltáról Komárom vármegyétől bizonyítványt."

(Benkó Imre: Nemes családok Nagykőrösön 1848 előtt)