Milyen eredetű lehet a Bereczki vezetéknév?

Enciklopédia szerint:

Bereczki

Típusa Apanévi vagy helynévi eredetű, magyar családnév.

Változatai Bereczki, Bereczky, Berecki, Berecky, Berczki, Bereckei, Bereczkei, Bereczkey, Bereszki, Beretski, Beretzki, Beretzky; Böröczki, Böröczky, Bőrőczki, Böröcki, Bőröczky; Bereczi, Bereci.

Eredete A kelta brigh ’erő, hatalom’ vagy a gall brych ’foltos, tarka’ jelentésű közszóból alakult a Briach ~ Brice név. A Martyrologium Romanumban (a Római Katolikus Egyház szenteket és boldogokat fölsoroló könyvében) a

Kr. u. IV. században tűnt föl Martola püspökének neveként a latin Brictius formában, s vált keresztnévvé. A magyarban a latin -ius végződés elhagyása után visszamaradt Brikc kiejtése a magyarul beszélők számára nehéznek bizonyult, ezért a név eleji mássalhangzó-torlódást (Br-) -ë- bontóhanggal, a név végit (-kc) pedig vagy a -k- elhagyásával, vagy a két mássalhangzó könnyebb ejthetősége céljából megcseréléssel (-kc- > -ck-) oldotta föl a nyelv. Így *Bëric ~ *Bërick formájú lett a név. Az -ë- hang némely nyelvjárásban szabályosan -ö-vé vált (labializálódott), az -i- pedig az egész nyelvterületen nyitódott -ë-vé, így végül Bërëc ~ Bërëck ~ Böröc ~ Böröck lett a név végső formája. Az Árpádok és Anjouk korában közepes gyakoriságú név volt. Bármelyik nyelvjárási alak megkaphatta az -i birtokjelet, s apanévi családnév lett belőle, ekkor jelentése ’Berecé ~ Böröcé, Berecké ~ Böröcké; Berec ~ Bereck vagy Böröc ~ Böröck nevű személy fia, leszármazotta’.

Ugyanakkor a Bereck ~ Böröck személynév magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) településnévvé is vált Háromszék, Torda, Trencsén, Vas és Zemplén vármegyében. Ezek bármelyike az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel ellátva ugyancsak családnév lett, azonban ez már eredetre, származási helyre utalt. A név végi -ck mássalhangzó-torlódás azért nem okozott gondot, mert mindig toldalékkal szerepelt (bërëcki, Bërëckën), s ilyenkor magánhangzók közé került a két egymás melletti mássalhangzó. Amikor azonban -ről/-ből ragok követték a nevet analogikusan (más nevek mintájára: Nyevickéről, Becskéről, Csekéről stb.) -é- tővéghangzó ugrott be (Bereckéről), s ennek elvonásából alakultak a Bereckei típusú családnevek. (Berecke nevű településre ugyanis nincs adatunk a Történelmi Magyarországon.)

Elterjedtsége A Tisza vonalától keletre, különösen Békés, Bihar megyében és a Hajdúságban gyakori a név.