Milyen eredetű a "Törzsök" család név?

Az erdőkben levő fák Törzsük tájszólással Törzsök. Szívesen.

Vas megyében a gyűrűs tuskógombát (feltételesen ehető - nyersen mérgező, de - előírás szerint 20 perc - hőkezelés hatására a méreganyagok távoznak belőle) törzsök-gombának hívják. Nagy valószínűséggel azért, mert fatuskókon (kivágott fák "maradék" törzsén, vagyis törzsökén) nő.

Ősi magyar szó.

(törzs-ök) fn. tt. törzsök-öt, harm. szr. ~e. A nyelvszokás különféle rokon értelemben használja. 1) Am. a fának a föld fölötti dereka, tökéje, vastaga, melyből az ágak kinőnek (ágak nélkül értve). Levágott állapotban is. Törzsök is szép ha felöltöztetik. (Km.). 2) Néhutt, nevezetesen a Tájszótár szerint a székelyeknél is, a fiatal korban levágott fának kisarjadzott töve. 3) Általán a növények tövéből azoknak fölfelé növő zömök része. (Truncus). 4) Átv. ért. az emberi vagy állati származásra is vonatkozólag azon ős, kitől vagy melytől ivadékok eredtek. E szónak alapja az elavult, de ismét éledező törzs, melyből ők képzővel lett törzsök, mint a far, táj gyökökből farok, tájék stb. Alaphangokban egyezik vele derék v. darék, és torzsa. A k-névképző némely származékokban az illető gyöknek nagyobbodását, kiállását, kinyulását jelenti, pl. farok megnyujtott far, könyök a kar hajlásának kiálló része, szárnyék, kiterjesztett szárnyak formájára állított sövény- vagy nádfal, mely nyilt mezőn a barmokat a szél ellen őrzi; derék v. darék, a test törzsének alsó része; hasonlóan tehát ,törzsök' jelentené a törzsnek kinövését, megnyulását fölfelé és igy ,törzs' kizárólag lehetne stirps, ,törzsök' pedig truncus, melyekről megjegyzendő, hogy hangokban is rokonok a ,törzs' szóval. A törzs gyöke tör, melynek megfelel a derék régiesen darék főnév gyöke der vagy dar, továbbá a torol ige gyöke: tor; innen egészben véve is rokon torzs szóval. A zs eredetileg öszvehuzott ös-nek látszik, mintha volna törös; így huzódhattak öszve a morzsol, horzsol, porzsol, pörzsöl, dörzsöl igékben rejlő moros, horos, poros, pörös stb.elavult törzsek. Igy lett az őrös-ből örs. Egyébiránt törzs v. törzsök a mongolban darghi, és derekün; továbbá Budenz J. szerént a lapp torzsok am. vastag, és a finnlapp durššui am. a német "dick, plump."

Magyar eredetű, valószínűleg a bolgártörökből lett átvéve.