Jólszituált család lezüllött gyereke. Ti mi tennétek?
Adott egy elismert, pályájuk csúcsán lévő házaspár, akik jól keresnek, okosak, úgy ahogy egymással is elvannak. Nyilván egy ilyen pár a gyerekeiből sem akar "akárkit" nevelni, de sajnos a tervek nem jönnek mindig be.
Van két gyerekük, egy fiú és egy lány. A fiú úgymond beváltotta azt, amit a szülei "elvártak" tőle, neki is lett neve, jó munkahely, pénz, már van felesége is. A probléma a kisebbik gyerekkel van. A lánnyal.
Huszas évei közepén jár jelenleg, kezdődött ott, hogy becsúszott gyerek, ám ezt a szülei nem érzékeltették vele. A szülei jó génjeiből idegenek szerint semmit sem örökölt, csak az anyja szeszélyes természetét, de azt felnagyítva: rendszeresen részegre issza magát, már többször volt, hogy a detoxból szedték össze. Nem veti meg az egyéjszakás kalandokat sem, a pasikat lehúzza pénzileg, meg mindenhogyan. Elvileg nem a szülei tartják el, mert az apja semmennyire nem hajlandó támogatni, az anyja szokott neki néha fű alatt pénzt adni, meg a bátyja. Felsőoktatáshoz lusta, de amúgy elvileg eszes csaj. Alkalmi munkákból vagy összekeres annyit hogy megéljen, vagy nem. Amúgy külsőre senki nem feltételezné róla, szép arcú és törékeny lány így alkatra.
Most a lányt sajnos elütötte egy autó, csúnyán megsebesült (kettétörött combcsont, bordák, sérült fej, ott sírt a kórházban), az anyja akkor rohant hozzá, ő nagyon szereti, meg a bátyja is úgy néha napján ránéz, mert jó testvérek. De az apa azóta, hogy ez történt vele, hallani sem akar a lányáról. Szerinte egy "szégyen" és szerinte kár volt megszületnie (tekintettel arra, hogy becsúszott). Az apa soha nem akart lánygyermeket.
Ti mit tennétek ebben a helyzetben?
A család helyzete roppant mód hasonlít az enyémre. Nálunk én vagyok a becsúszott (fiú)gyerek. Furcsamód én is csak a vacak géneket örököltem a szülőktől, míg nővérem maga a megtestesült tökély. Én örököltem genetikai (autoimmun) betegséget, meglehetősen zárkózott, félénk természetet gyenge szociális, beilleszkedési készséget.
A szüleim nagyon jó módban élnek, eltartanak engem gond nélkül. Munkát nem találok, hiába van diplomám mert nem vagyok képes teljesíteni a HR-esek elvárásait (zavarba jövök interjúkon, nehezen megy a szokásos képmutatás, önmarketing).
Alapvetően nem vagyok hülye, csak nem illek bele az emberi társadalomba. Bennem többször megfordult az öngyilkosság gondolata is a fölöslegesség-érzet miatt, és hogy a nővérem/barátaim mennyire hasznosabb, remek szuper emberek, velem ellentétben.
Lehet nevetni az ilyen emberen, a szóban forgó lányon és rajtam és lenézni amiért semmirekellőek vagyunk. De higgyétek el, tudjuk mi azt anélkül is.
28/F
Én nem ítélem el.Mit lehet tenni? Ha a párja vagy,segíteni neki és meghallgatni gondját-baját s jobb útra terelni.
Ha szülő vagy,támogatni és kitartani mellette.
Talán,ha kicsit jobban érezte volna, hogy ő is egy hasznos és értékes ember,akkor nem vonzott volna be ennyi hülyeséget az életébe....
Apuci helyében elbújnék de nagyon alaposan...
Velem is hasonlóképp volt, anyum orvos/ügyvéd/kisisten kombót akart a nyakamba tenni, ami nem jött össze, miután én inkább a művészetek felé hajlok:)
Mára beismerte hogy hibázott, most már az a célja hogy én boldog legyek:)
Az is vagyok!
Bár igaz részben a mondás, hogy van egy életkor amikor nem lehet a szülőkre mutogatni... de ahonnan indulsz, az igenis lenyomatott hagy minden ember életében. Hogy hogy neveltek fel, és milyen esélyeket adtak neked.
Bár a kislány nem tervezett gyerek, de ott van a tény, hogy az apa nem akarta és főleg nem lányt... bármennyire nem éreztették ezt vele tudat alatt a gyerek is érzi a mi hány km-t. Ezt nem lehet annyival elintézni, hogy nem beszélünk róla, mert 1001 eset van amikor érzi, hogy őt nem annyira szeretik mint a bátyát. És mivel a bátyus tökély, ő meg így sem úgy sem lesz elismerve minek harcoljon a szülők szeretetééért? Inkább hentereg férfiakkal akik egy legalább egy éjszaka erejéig szeretik... mert így azok a diszkóban részegen dülöngélő, minden pasival elmennő csajok viselkednek. Amikor egy lány otthon nem kap szeretett akkor jönnek a pasik. És szeretett látszata.
Tehát a lány esete nem egyedi. Nem ő lett rossz, hanem arra válaszolt önkéntelenül amire a szülők programozták. Ő egy B terv sem volt a családban.
Ezt úgy lehet megoldani, ha a szülők belátják, hogy hibát vétettek. És őszintén leülnek beszélni a lánnyal. És erről az egész helyzetről. Mindenki elmondja hol hibázott és kitalálnak együtt valamit, hogy hozzák rendbe.
A szülők másszanak le a fáról végre, és viselkedjenek ember módjára. Nem az a nagy ember akinek az életében minden tökéletes, hanem az aki képes a hibáit belátni és utána tenni is ellene!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!