Mi lehet az oka, ha a 3 féle keresztnévvel is szerepel egy ősöm?

Hogy lehet állami anyakönyv 1830-ban? Állami anyakönyvezést csak 1869-ben, a kiegyezés után vezették be.

A Katalin egyszerű elírás. A régi anyakönyvekben ez sűrűn előfordul.

Az Ilona-Helena részt sikerült megfejtened. A Katalin meg úgy jöhet ide, hogy akkoriban a kereszteléskor a legtöbb gyereknek a hivatalos keresztneve mellett sokszor volt még egy, és sajnos sok esetben a kettöt felváltva használták, akár az állami anakönyvekben is, söt van, amikor becenéven lett beírva.

Szóval a neve lehetett Ilona Katalin, és ezt kombinálgaták.

Előző, te nagyon sajátosan képzeled a világot. Ha szerinted a papok alig tudtak írni. Mert ha valaki akkor ők biztosan tudtak, már ezer éve is. (Kivéve ha valami hegyi móc pópára gondoltál.)

Akinek 1850-ben született agyereke annak lehet állami anyakönyvben a halotti bejegyzése, az meghalhatott 1870-ben vagy után.

A Katalin és Ilona, vagy Helena nem téveszthető össze, bármilyen csúnya a kézírás. Kutass a plébánia keresztelési anyakövében, ott pontos lesz a név vagy a kereszt nevek, ha többet kapott. Ott pedig a keresztnevek és a szülők, keresztszülők foglalkozása latinul kellene hogy legyen (ha r.k.).

Előfordulhatott, hogy Ilonának volt keresztelve, de ha több is volt a bővebb családban, akkor nevezhették akár Katinak is és halálakor ezt diktálták be mert úgy ismerte a falu. Nekem is van Antalnak keresztelt nagybátyám akit mindenki mint Lacit ismer. Keresd a házassági bejegyzést és a keresztelésit a plébánián.

"Előző, te nagyon sajátosan képzeled a világot. Ha szerinted a papok alig tudtak írni. Mert ha valaki akkor ők biztosan tudtak, már ezer éve is. (Kivéve ha valami hegyi móc pópára gondoltál.)"

Az elözö vagyok: Gondolom, TE még nem keresgettél régi anyakönyvekben, mert akkor tudnád, hogy mennyire rosszul írt sok pap, mennyire olvashatatlan írásaik voltak. Mellesleg már akkor sem csak nagy városokban születtek emberek, hanem a többség kis városban vagy faluban - és ott a pap sem volt sokkal képzettebb, mint a parasztjai.

"A Katalin és Ilona, vagy Helena nem téveszthető össze, bármilyen csúnya a kézírás."

NEM a kézírás miatt lehet az Ilona-Helena neveket összetéveszteni, hanem mert a neveket írhatta a pap latinul, magyarul, németül, szerbül, románul - attól függöen, hogy neki mi ment könnyebben, meg a faluban mi volt a gyakoribb nyelv. Volt már olyan anyakönyvhöz is szerencsém, ahol a házasságkötésnél a völegény kereszneve "Jani", a menyasszonyé meg "Treszka" volt.

Szóval nem (csak) csúnyán írtak, hanem még csak nem is egységes nyelven. Ezen kivül sok pap a családneveket is a saját anyanyelve szerinti helyesírással írta be, így azonos párnak többféle írásmóddal anyakönyvezett gyerekei lettek.

"Kutass a plébánia keresztelési anyakövében, ott pontos lesz a név vagy a kereszt nevek, ha többet kapott. Ott pedig a keresztnevek és a szülők, keresztszülők foglalkozása latinul kellene hogy legyen (ha r.k.).W

Egy ideig írtak latinul, de ott sem volt rendesen vezetve, mert semmiféle szabály nem volt a formára nézve, és még ha tud valaki latinul, akkor is nehezen lehet kisilabizálni, hogy mi volt az illetö neve, és kik voltak a szülök/keresztszülök. Emellett sokszor az anyának csak a keresztneve volt megadva, ami sokszor jelenet problémát az azonosításnál. (És amiket írok, tényleg r.k. anyaköynvek)

"Előfordulhatott, hogy Ilonának volt keresztelve, de ha több is volt a bővebb családban, akkor nevezhették akár Katinak is és halálakor ezt diktálták be mert úgy ismerte a falu. Nekem is van Antalnak keresztelt nagybátyám akit mindenki mint Lacit ismer. Keresd a házassági bejegyzést és a keresztelésit a plébánián."

Ez az, amiben igazad lehet, a halálkor sok esetben nem a valós keresztnév (illetve van, amikor téves vezetéknév) került az anyakönyvbe, mert vagy a becenevet mindták be, vagy kicsit távolabbi rokonságnál összekevertek két nagynénit, vagy a halott neve helyett a szülöje neve került oda.

Mellesleg a keresztlevél és a házasságlevés sem segít minden esetben, mert van, amikor egy ember több különféle néven szerepel ezekben.

Látom, te magad vagy a tévedhetetlen.

Gondolom, pravoszláv a vallásod, mert azoknál lehetett a pap a falu népéből minden további műveltség nélkül.

A katolikus és protestáns papok mai szóval egyetemi műveltségűk voltak már sok száz éve. Nem úgy működött, hogy a béna ács, miután lassan lebárdozta az ujjait felcsapot falusi papnak. lehet hogy láttál néhány anyakönyvet, de az egyházról fiam sz@rt sem tudsz.

(és csúnya kézírásuk általában a tanult embereknek van ☺)

"Gondolom, pravoszláv a vallásod, mert azoknál lehetett a pap a falu népéből minden további műveltség nélkül.

A katolikus és protestáns papok mai szóval egyetemi műveltségűk voltak már sok száz éve. Nem úgy működött, hogy a béna ács, miután lassan lebárdozta az ujjait felcsapot falusi papnak. lehet hogy láttál néhány anyakönyvet, de az egyházról fiam sz@rt sem tudsz. "

Tökéletesen el vagy tévedve.

1. Római katolikus anyakönyvekröl van szó - mint írtam, elég sokat foglalkoztam családfakutatással és VAN tapasztalatom -, és a papok egy rész tényleg borzalmasan írt.

2. Régebben sem volt az egyszerü papoknak egyetemi végzettsége, hanem papneveldében tanultak, ahol ugyan valamennyire megtanultak latinul meg a vallási ismereteket, de a legtöbbet müveltnek nevezni elég nagy túlzás lenne. (Ha nem hiszed, olvass utána a régebbi irodalomban, ahol a "falusi pap" nem éppen a kultúrális elithez tartozott. P. A Szent Péter esernyöje címü regényben is azon van meglepödve Widra Gyuri, hogy a pap NEM müveletlen valaki)

3. A katolikus egyházról is van "némi" fogalmam, mert a nagybátyám éppen katolikus plébános, és elég sok mindent közelröl láttam.

4. Jobb lenne, ha nem lennél ilyen nagyképü és föként ha nem "fiam"-oznál másokat CSAK azért, hogy a saját fennsöbbségedet fitogtasd.

5. EGY kérdés: hány anyakönyvet olvastál végig az 1800-as évek elöttröl? Mert ha egyet is megnéztél volna, akkor nem írnál ilyen hülyeségeket.