Családom úgymond "fenyeget"?

HÁNY éves vagy?

Nekem is ilyen az apám, de én egyáltalán nem szólok hozzá már több éve. Javaslom ezt neked is.

Állj a sarkadra. Önálló lény vagy és nem anyád bábuja. Túl koros nem lehetsz, de a saját akaratod tudd érvényesíteni. Merd bevállalni azt, hogy mi van akkor, ha nem teszed meg amit kér. Az első része az udvarlós az szimpla kamu, fenyegetés, ezzel el is érik a céljukat, hogy ne akarj kicsi létedre fiúkkal szaladgálni. A többi csak anyád unalma, hogy nem akar egyedül tevékenykedni, mert LUSTA. Egyszerűen mondd meg, hogy te most nem mész, majd máskor. Ha nem tetszik, majd lenyugszik. Ha nem állsz a sarkadra egy önbizalomhiányos, félénk, visszahúzódó nő leszel, ami megkeseríti majd az életed is.

Szerintem 12 évesen egyenlőre ráérsz izgulni, hogy eltiltanak az udvarlódtól. Én a helyedben megpróbálnám rendezni a kapcsolatom édesanyámmal. A nagyszülők véleménye ez esetben sokat nem számít hiszen ők sokkal szigorúbb világban nőttek fel, de anyukád hozzáállása - gondolom Ő nevel téged - már fontos! Nem sok konkrétumot írtál, de mindenesetre az, hogy segíts neki mint.pl lemész a közértbe helyette sok terhet vehet le a válláról én örömmel megtettem, hogy könnyítsek a terhein. Nézd meg mit tesz Ő érted és inkább gondolkodj azon még mivel segíthetsz neki! Ezzel Te is kimutathatod mennyire szereted. Hidd el ha jobb lesz a viszonyotok Ő is megpróbálja jobban elfogadni mire vágysz és úgy áll majd hozzá, hogy jól érezd magad. A gyermek-szülő viszony nem állhat büntetés - dacoskodásból hisz ez alapvetően az egyik legszebb, szereteten alapuló emberi kapcsolat! Ja, és választásod mindig van! Csak ára van mint mindennek, de ha ezt a keveset megteszed érte, hogy jobban odafigyelsz anyukádra akkor egy nagy lépést teszel magatokért!