Milyen adatokat tudtok a Csenki, Kapi vezetéknevekről?

Csenki

Típusa:

Helynévi eredetű, magyar családnév.

Változatai:

Csenki 854, Csenkei 15, Csenkey 42; Csengi 16, Csengey 19, Csengei 64, Csenky; Csönki 12. Más változatokkal együtt összesen: 1034.

Eredete:

Alapszava a Chenk, Chenke, Senke személynevünk, mely az Árpád-korban igen gyakori volt. Eredetére vonatkozóan ellentmondó vélemények vannak. Az első szerint a belső keletkezésű, hangutánzó cseng ige tövéből kell kiindulnunk, amelynek végén -k névszóképző áll. Jelentése akkor ’az a személy, aki cseng, illetve a csengőt kezeli, használja’.

A másik magyarázat föltételez egy *Csen- tövet, amely létrejöhetett a délszlávban (vagy a magyar nyelvjárások némelyikében is, pl. István > Csicsa) bármely Sta- ~ Ste- ~ Sto- kezdetű keresztnévből (Stanimir, Stanislav, Stefan, Stojan). Ehhez az Árpád-korban valóban gyakori Csen alakhoz járult a magyar -ke kicsinyítő képző, s így jött létre a Csenke személynév. Ebből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) településnév lett Arad, Szabolcs, Temes, Zemplén vármegyében. Bármelyikhez járulhatott az ’onnan/oda való’ jelentésű -i képző, s így eredetre, származási helyre utaló családnév alakult belőle.

Meg kell említeni, hogy a különböző török nyelvekben is számos személynév élt: Čen [Csën] ’idő’; Čïn [Cs¿n] ’tiszta, igaz’ szavak összetételeivel, de ezekre csak a XVIII. századtól vannak adatok, ezért nem alakulhatott belőlük a családnév.

A Csenkei nevekből az -ei magánhangzó-találkozást (hiátust) a nyelv az -e- kivetésével oldotta föl, így is létrejöhettek a Csenki alakváltozatok.

Elterjedtsége:

A Duna–Tisza közének déli részén, általában a Dél-Alföldön, Csongrád környékén gyakoribb