Hogyan hagyjam figyelmen kívül, amit anyám fog a fejemhez vágni?

20 éves vagyok, másodéves orvosis, és szeptembertől át szeretnék menni védőnőszakra. Ezt már eldöntöttem, és mivel az én életem, ezért a családom nem is szólhat bele, viszont félek, hogy túlságosan a szívemre fogom venni a reakciót. Édesanyám nagyon nagyon teljesítmény-kényszeres, ezt nevelte belém is. Már óvodás korom óta hallgattam, hogy "olyan okos vagy, neked tudósnak kell menned", ha négyest hoztam, akkor büntetést kaptam stb. Már azon is nagyon összevesztünk, amikor nem erős gimnáziumba mentem. Amióta felvettek az orvosira, mindenkinek ezzel dicsekedett, hogy az ő lányából orvos lesz, ennyire meg annyira okos stb. Annyira hatott rám, hogy szabályosan minden egyes vizsgám előtt rosszul voltam, mert ha rosszul sikerült, akkor megkaptam a magamét. Most nagyon félek a reakciójától, számára, ha nincs doktor a nevem előtt, akkor csak egy kis senki vagyok, mert "nem vagyok én olyan hülye, hogy ne tudjam megcsinálni". Sajnos túlságosan adok más véleményére, hogy hagyjam figyelmen kívül, amikor majd elkezd sértegetni? Biztos vagyok benne, hogy mindent meg fog tenni, a káromkodástól a lelki terrorig...