Régen egy faluban mennyire számított kirívónak, ha valakinek egyértelműen héber keresztneve volt?

Mennyire régen? 50-100-500 éve?

Pár száz éve kevés idegen költözött el távoli falukba. Általában mindenki ismert mindenkit a környező falukból és onnan is házasodtak. A Héber nevüeket be sem fogadták nagyrészt csak a városban. És ott sem volt móka nekik az élet bár igaz hogy sok más embernek sem...

Semmenyire, ugyanis a legtöbb "héber" keresztnév a bibliában elöfordul, és ezért "szent" névnek számitott. Különösen a református/luteránus/evangélikus vallásúka között nagyon gyakoriak voltak ezek a nevek.

(Ugyan nem irod, hogy mit tartasz héber névnek, de nem valószinü, hogy valami egész extrára gondolsz)

Mellékesen az sem volt probléma, hogy a falusi boltos zsidó volt, senki nem volt rajta meglepödve, nem itélte el, nem volt ellenséges velük sezmben - ez volt a normális.

Normális embert soha nem zavart, mint ahogyan az sem, hogy a szomszéd sváb volt vagy tót, vagy protestáns. Értted, ugye? :)

Mindig a hatalmasok uszították egymás ellen az embereket, mondvacsinált ürügyekkel. A kismeber kiválóan megélt azzal a tudattal, hogy a boltos zsidó, hogy a szomszéd asszony másik templomba jár vasárnaponta, hogy a harmadik szomszéd nem csak magyraul beszél.

Tolerancia. Minden téren.

Kedves kérdező!

Régen. Ez egy elég tág "kormegjelölés", de én úgy gondolom, hogy nem volt kirívó. Ahogy Salamon személynévből aztán idővel családnév lett... keresztény(!) családoknál, úgy szerintem semmi nem mondható igazán nem odavalónak, vagy furcsának. Nekem sváb ősömet hívták Jacob-nak (keresztnév), a környéken sem éltek izraeliták, szóval a születési, házassági, halálozási anyakönyvéből egyértelműen látszik, hogy ki és mi volt. Tovább megyek, ahogy előttem is írták, teljesen természetes volt, hogy egy településen együtt tudtak élni az emberek... zsidók, magyarok, nemzetiségiek... és nem hiszem, hogy bárkinek is furcsa lett volna, ha ezen csoportok mindegyikében lett volna mondjuk Jakab.

Izsák, Benjámin, Jakab, Salamon nem volt tipikus keresztény név 100 éve már. 1000 éve még igen, de 100 éve szinte csak zsidók adták, és világszerte így volt, protestáns-katolikus vidéken egyaránt. A jellegzetes keresztény nevek akkor már az Újszövetséghez kötődtek (János, Péter, Mária, Anna, József) és a szentekhez (Erzsébet, Ferenc, István stb.), illetve 1-2 ószövetségi név vált csak általánossá (Gábor, Áron, Eszter).

Az adott hevesi család vlsz. zsidó származású.