Hol kezdjem el?

Kérdezd ki a nagyszülőket részletesen. És mindent jegyzetelj. Bármilyen kis információ fontos lehet, igaz az apróságok majd későn lesznek nagyon értékesek.

Először is kell egy valaki rokon, aki 1922 előtt született, mert jelenleg a levéltárakban születési anyakönyveket csak 90 év eltelte után engedik kutatni(ami egyébként hülyeség, mert le vannak fűzve és mikor kiadnak neked egy 1918-ast nem ritka, hogy benne van még 1925 is). Ő lesz a kiindulási pont. Ha nem tudod a születési dátumot, elég az is, ha a házasságkötést tudod, mert arra ha jól emlékszek 60 év a határ, és azokon szerepel a születési dátum és hely is.

Nagyon fontos, hogy tudd a születési helyet. A levéltárakban ugyanis csak településenként kérhetsz ki anyakönyveket. Nem árt ismerni a vallását, bár ha az anyakönyvét megtalálod azon szerepel.

A levéltárban ingyenesen kutathatsz, csak egy kutatójegyet kell kitöltened. Anyakönyveket általában még aznap kihozzák,de azért nem árt előtte érdeklődni. Ha kihozták amit kértél rögtön hozzá is kezdhetsz. Én ajánlom a "cetlizást" , hogy minden egyenes ági rokont külön cetlire kiírsz, az adataival együtt, majd ezeket később rendszerezed, de ezt mindenki maga dönti el, neki hogyan könnyebb. Megkeresed a "biztos pontot" ott látni fogsz nagyon sokféle adatot és nehéz lesz olvasni is, de egy idő után majd belejössz. Jegyzeteld ki (és ahova kiírod jelöld meg azt is hol találtad) , és ami nagyon fontos: látni fogod a szülei nevét és életkorukat. Ebből tudsz következtetni hellyel-közel, hogy ők mikor születtek és megvan a következő pont. Azért mondom, hogy hellyel-közel, mert régen az emberek vagy nem voltak tisztában saját életkorukkal, vagy nem tartották annyira fontosnak(esetleg érdek úgy kívánta, hogy "csaljanak") , ezért ha azt látod egy születési anyakönyvnél(főleg majd a 19. századinál) , hogy a szülő életkora mondjuk 31, azt ne vedd készpénznek, lehet, hogy 32, 33, de az is lehet, hogy 29. Én találkoztam már olyannal, hogy egy szülő az egyik évben 25 éves volt, két évvel később mikor a második gyereke született, már csak 24. Nem kell megijedni.

Fontos tudni: 1895-től kezdve van bevezetve az állami anyakönyvezés, azelőtt csak egyházi volt. Tehát az 1895 előtt született rokonokat csak úgy találod meg ha az egyházának az anyakönyveit kéred ki. Egy nagy köteget fognak kihozni(persze ez attól is függ, hogy melyik települést kutatod) , ne ijedj majd meg a mennyiség és a minőség(mi szemünknek szinte olvashatatlan gyöngybetűk, töredező lapok) láttán, légy kitartó. A levéltárosok általában segítőkészek azzal, akin látják az elhivatottságot, de akin azt látják, hogy csak bejött hátha szerencséje lesz, azzal nem sokat szoktak foglalkozni. Római katolikus anyakönyveknél egy alapszintű latin tudás ajánlott, de ha mégsem, akkor sem túl nagy tudomány rájönni, melyik a keresztelés, halál, házassági, szülők neve, keresztszülők stb. jelentése latinul, vagy esetleg megkérded a levéltárost.

Előfordulhat, hogy az egyházi anyakönyvek hiányosak, akkor viszont a helyi plébániákon kell érdeklődni, vagy a püspöki levéltárban.

És egy jó tanács: Legyen valami rendszer abban amit csinálsz. Az elején rengeteg sok ismerős nevet fogsz találni, könnyen el lehet veszni. Ezért kell rendszerezni, elkülöníteni a családneveket, az egyeneságat a többitől, erre ajánlottam a cetlizést.

Sok sikert, legyél kitartó, nagyon szép és izgalmas dolog a saját családfa felkutatása, viszont időigényes.

Semmit nem kell elvileg, csak mikor először mész, meg kell mondani, hogy először vagy ott és, hogy mit szeretnél. Majd adni fognak egy kutatójegyet(látogató jegy) azt kitöltöd és már kérheted is ki amit akarsz. Eddig ingyenes, de ha már pl. fotózni szeretnéd az anyagot, azért fizetni kell.

A helyi plébániákon viszont kérnek pénzt, mert legtöbbször azt már nem is te kutathatod, hanem a pap. De először is a levéltárban kell kezdeni.

Ha bármi kérdésed lenne még, tedd fel itt, megpróbálok válaszolni.