Hogy vannak helyesen a felmenőkre használt szavak?

Az ükszülők után a szépszülők jönnek, utána pedig elődként, vagy ősanya, ősapaként szokás emlegetni.

Az ük-ük... formáció talán az angolból származik, ahol a dédapa a great-grandfather, az ükapa a great-great-grandfather, és így tovább, egyre több great-tel :)

Olvasd el ezt: [link]

Én úgy tudtam úgy van, hogy:

Apa -> nagyapa -> dédapa -> dédnagyapa -> ükapa -> üknagyapa -> szépapa -> szépnagyapa -> óapa -> ónagyapa -> ősapa -> ősnagyapa -> boldogapa

Bár valóban az a wikipedia cikk azt írja, hogy ez a dédnagyapa, üknagyapa stb alak nem helyes. Bár nem értem miért, ha egyszer a köznyelv már használja. Ráadásul szebb is, mintha az angolokhoz hasonlóan ükükükükapának mondanánk... Meg mindemellett tájegységenként nagyon eltérő ez az egész rendszer.

Én úgy tudom, és úgy tanultam, hogy dédapa = dédnagypapa...

Ennyiből már az sem lenne mindegy, hogy nagyapa vagy nagypapa... De lehetséges, hogy tényleg tájegységenként változik.

Szerintem is úgy van, hogy a dédapa és a dédnagyapa ugyan azt jelenti. Nem mondanám, hogy helytelen, inkább csak nem hivatalos a dédnagyapa.

Így a sorrend (ahogy én ismerem):

apa

nagyapa

dédapa

ükapa

szépapa

És még valamikor régebben úgy olvastam egy újságcikkben, hogy a magyar nyelvnek nincs szava ennél régebbi ősökre, azt már maximum úgy lehet kifejezni, hogy pl. "a szépapám apja" vagy a "szépapám szépapja", ez már így is 10 generációt ölel fel, de persze lehet még tovább menni: a szépapám szépapjának a szépapja. Kicsit olyan, mint hogy a számokat is egy bizonyos nagyság után már csak hatványokban mondjuk.

"Apa -> nagyapa -> dédapa -> dédnagyapa -> ükapa -> üknagyapa -> szépapa -> szépnagyapa -> óapa -> ónagyapa -> ősapa -> ősnagyapa -> boldogapa"

Ez tetszik. Szép, és logikus. De most találkozok vele először. Nekem a nagyapám még így magyarázta, amikor kisgyerek voltam:

Apa -> nagyapa -> dédapa=dédnagyapa -> ükapa=üknagyapa -> szépapa=szépnagyapa ennél régebbiekre Ő nem ment vissza. Óapa és Ősapa szavakat ismerte, de csak dinasztikus, vagy nemzeti értelemben használta pl a hunok ősapja Hunor, a magyarok ősapja meg Magor volt (abba most ne menjünk bele, hogy ez mennyire pontos :) kisgyerek voltam, amikor ezt magyarázta) Tehát az ősapa és az óapa már nem konkrét felmenőt jelent, hanem egy meghatározó pontot a család nagyon régi történelméből.

Szerintem mindkét lánc helyes, ha a beszélgetők ugyanúgy értelmezik. Ha pl én a saját családommal beszélgetek a családfámról, akkor értelemszerüen a nálunk megszokott kifejezéseket használom, de ha veled beszélgetnék hasonló témáról, akkor nem esne nehezemre átváltani az általad ismert és elfogadott rendszerre.