A Papp vezetéknév milyen származású?

Tudtommal az 1300-as évek előtt nálunk nagyon ritka volt a vezetéknév. Inkább az István fia Imre alakot használták, illetve néha összevonták Istvánfi, Lacfi

Ismertek voltak még a lakhelyre vagy eredetre utaló vezetéknevek (Fehérvári, Honti, Babócsai, Czillei, stb.

A szakmára utaló nevek inkább csak ragadványnevek voltak, tehát Kovács Jóska fia ha nem kovács lett, hanem pék, akkor Pék Jóskának hívták.

A Pap, Papp vezetéknév tehát véleményem szerint nem lehet honfoglaláskori, vagy annál régebbi. De a kialakulása szeritem is az, hogy a papi hivatás rögzült névvé. Ragadványnévként régebben is létezhetett.

A pap mint személynév legkorábbi megjelenése 1082-ből való. Etimonja (etimon: valamely szó alapformája, őse, amelyből származik)rokon az apa, pa ős-etimonnal, nem véletlen, hogy a magyarban a papot (és az Istent) atyának is mondják. Tehát a magyarban akár közvetlenül az apa jelentés valamelyik formájából is alakulhatott. (A bátyámat az unokája - és annak osztálytársai is - Papinak szólítják.) A második P már megkülönböztetés, vagy az előkelőség jelzése lehetett.

A Párizsi Sorbonne egyetem kutatói számítógépek segítségével megvizsgálták a világ összes kis és nagy, élő és holt nyelvét abból a szempontból, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelvelemeiből, vagyis az ős-etimonokból . Ezek alapján megállapították, hogy a magyar az egyetlen nyelv mely szavaiban 68% -ot őrzött meg az ős-etimonokból, míg pl. angol nyelv 4%, a latin 5%, a héber 5%, a csendesóciáni nyelvek 7%, az indiai munda-khol 9%, a tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26% ősetimont tartalmaz. Ez az elképesztő százalékarány újabb bizonyítéka a magyar nyelv ősiségének.

A Papp magyar. Az ős lehetett protestáns pap (prédikátor), vagy a név ragadványnév.

A geminált mássalhangzó a végén kisnemesi eredetre - vagy a kisnemesi névhasználat esetleges (például írnoki) utánzására vall.