Milyen izgalmas kutatással jár ez a családfa kutatás?!

Ha csak száraz adatokat találsz, évszámokkal meg nevekkel, úgy nem lesz érdekes.

Ha esetleg találsz leveleket, fotókat, vagy olyan épületeket ami a családé volt és még áll, vagy meg tudod keresni, mi lett azóta belőle.

Az első két válaszolóval értek egyet, persze a hármas vélekedése is érthető, az ő érdeklődése bizonyára más irányú.

Nekem megrázó élmény volt a sok szülés, a kisgyerekek ma már felfoghatatlan korai elvesztése, olyan halálokok olvasása, amik miatt ma elvétve kerülünk bajba.

Foglalkozások, a velük járó életmódbeli sajátosságok kirajzolódása is érdekes.

Találtam anyakönyvet, ahol a plébános minden év végén írt egy összefoglalót, tűzről, járványról, bőségről vagy kárról, Mária Terézia koronázásáról és hasonlókról, de volt, ahol a '48-49-es forradalmat gyalázatos ribilliónak nevezte az anyakönyv írója.

Engem az anyakönyvi keresgélés is beszippantott, ha még az egyéb irattári, peres, vagy ingatlanokkal kapcsolatos iratok kutatására is venném a fáradságot (és értenék hozzá), biztos szenvedélyemmé válna.

Az ikrek általában koraszülöttek voltak, ahogy ma is kisebb súllyal, korábban érkeznek.

Egy koraszülöttnek meg nem sok esélye volt.

A halál oka ilyenkor az volt: idétlenség.

Lényegében mindegy, melyik kisbaba miért halt meg, tény, hogy rengeteg maghalt közvetlenül a szülés után vagy nem sokkal később. És kicsi korban is.

Egyébként a nők 40 %-a is szülésben vagy szülés utáni szövődményben halt meg. Ezért van az a sok mostohás mese.