Akit az anyja nem fogad el olyannak, amilyen, az hogy viseli ezt?
Anyám egyfolytában a fejemhez vágja a rossz tulajdonságaimat, amivel én is tisztában vagyok: hebehurgya, szétszórt, hirtelen, nem vagyok elég komoly és megfontolt, nincs önbizalmam, stb...
Akik szeretnek, azoknak az un. hebehurgyaságom temperamentumot, a szétszórtságom állandó pezsgést, a hirtelenségem öszinteséget, a nem eléggé komolyságom humort jelent. ônbizalmam van, csak anyu szereti a porba tiporni, soha nem dícsér meg. Ugy érzem egyáltalán nem ismer, és nem ilyen gyereket akart. Szokta velem közölni, hogy egyáltalán nem büszke rám. Mindig csak azt mondja, hogy milyennek kellene lennem, milyen pasit kellene választanom, mit kellene csinálnom, hogy jó, jobb legyek.
Nem tudom mit kezdjek ezzel az érzéssel.
Nálam is ez van. Ilyenkor ajánlom a "leszarom " tablettát.
Nálam bevált :):):)
Együttérzek veled. Nekem anyám full maximalista. Már 31 éves vagyok, de még mindig többnyire azzal van elfoglalva, hogy milyen rossz természetem van. Erre ma már csak annyit mondok: "a te nevelésed...". Ilyenkor abbahagyja.
Nemigen tudsz mit kezdni, főleg h még függsz tőle (otthon laksz, eltart). Jobb lesz a helyzet, ha önállósodsz majd.
szia! Nekem erre a pszichológus, akivel leveleztem, azt tanácsolta, hogy mihamarabb költözzek el otthonról. Sajnos, hiába vagyok 27 éves, még nem tudok elköltözni, mert nincs elég pénzem rá. Engem sohasem szeretett, végül is senki, csak nagyapám, de ő rákban meghalt '97-ben. És ezt közölni is szokta velem, amikor olyanja van anyámnak. mármint azt, hogy engem senki sem szeret. Jó sokszor elmondta már a 27 év alatt... ez van, de van egy barátom, úgyhogy most már nem olyan nehéz. Nem vagyok neki szimpi, nem úgy, mint a húgom, ez van. Mondhatnám, hogy törődj bele, de ebbe nem lehet, én is nagyon depressziós voltam, amit érdekes módon soha senki nem vett észre. Mindig arra gondolok, hogy én is jó ember vagyok, nem számít, hogy mit mond.
Úgyhogy fel a fejjel, más is van így, nem vagy egyedül vele. Nem tudom, hány éves vagy, de próbálj egy párra lelni, és úgy könnyebb lesz, hidd el!
Velem is ez van.Párszor azt is mondta, bárcsak meg ne szült volna, vagy legalább dobhatna ki az utcára, stb.Hát ezvan.Mostmár leszarom.Sajnos el is váltak a szüleim egy éve, és Apámmal maradtam természetesen, akivel nagyon szeretjük egymást.És végre talált egy nőt, aki nagyon nagyon rendes, és én is megszerettem, és Apa is boldog vele, szal tökjó.^^
Fel a fejjel, én is csak azt tudom tanácsolni, hogy szard le.Tudom, nem nagyon lehet, mert belül akkoris rágódsz rajta, hogy mégis mivel érdemelted ezt ki.Csak próbálgasd.És ha azt mondja, hogy mennyire nincs önbizalmas, stb, válaszold azt neki, hogy az mind neki köszönhető.Mondd meg neki amit gondolsz ... kulturáltabban mint ahogy ő, hogy lássa, értelmesebb vagy, mint Ő.És talán magábafordul majd azok miatt amiket elmondtál, ha nem is előtted, és nem is fogja annyira kimutatni.
Remélem azért valamennyit tudtam segíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!