Meg lehetne alapítani egy nemzetet így manapság is?
A mitológiákban, eredettörténetekben, vallási iratokban rendszerint feltűnik bizonyos népeknek az őscsaládja, akikből aztán kialakult az egész nemzet. A rómaiaknál ilyen volt Romolus és Remus története, a zsidóknál és araboknál Ábrám (később Ábrahám) és családjának története, vagy mondjuk a magyaroknál, illetve a hunoknál Hunor és Magor története.
A történészek is átvizsgálták ezeket a történeteket, és bármennyire is elsőre furcsa: lehetett bennük valami alap, még akkor is, ha később egy kicsit kiszínezték, kibővítették őket.
De igazából elég az indián népekre, nemzetekre gondolni, akik valószínűleg nem voltak túl sokan akkor, amikor Ázsiából átkeltek Amerikába sőt, valószínűleg a nagyobb népek ősei 1-1 hullámban jöttek, mégis aztán az inkák, az aztékok és a maják is 1-2 családra vezethetők vissza eredetileg.
A kérdésem az lenne, hogy ma is meg lehetséges lenne egy nemzet ily módon történő létrejötte? Tehát, ha 1-2 jó nagy család (ez alatt nem a gyerekek számára gondolok, hanem arra, hogy jó sok rokoni kapcsolatot beleszámítva), fiatal férfiakkal és nőkkel (akik nem rokonok egymással) együtt kimenne egy lakatlan szigetre, akkor elképzelhető lenne, hogy aztán belőlük egy jó 500-1000 év múlva egy nemzet, egy nép létrejöjjön?
A nemzetalapítás amúgy nem csak az ókorban létezett egyébként... Az első példa az Egyesült Államok rögtön. Alig van valamekkora történelmük, őseik főleg angolok, franciák, spanyolok, "kisebb" részben meg minden egyéb (főként európai, de más is), kultúrájuk is ezen népek, nemzetek kultúrájának szintézise volt, mégis mára már ők amerikaiaknak vallják magukat, a világ is elismeri őket egy különálló nemzetnek, népnek. Nem találkoznál egy olyan emberrel sem ott, aki angolnak, franciának, németnek, vagy épp magyarnak vallaná magát kizárólag. Lehet, hogy tükröződik az identitásában, de egy részben amerikainak is tartaná magát.
Viszont az utóbbi amerikás példámnál azért nem kevés emberről beszélünk a kezdetekkor sem. Arra lennék kíváncsi, hogy valami hasonló (persze kisebb népként) mondjuk egy 5-10 családdal meg tudna történni egy idő után?
válasza:Az amerikai példa eleve rossz.
Történelmi tanulmányok, aktuálpolitika is kimaradt?
Nem rémlik a gyarmatosítás, rabszolgatartás, hogy minden államban különbözőek a törvények? Nem beszélve arról, hogy akár ott lőnek egymásra csak azért, mert valaki a szomszéd utcában lakik. Ha nem akarsz ennyire messzire menni, akkor csak sétálj békés kerületekben, rengeteg nemzetnek elszeparált élethelye van a mai napig, és mindenhol lenézik az idegeneket, 100x jobban bizonyítaniuk kell, és 2-3-4 nemzedéken keresztül is büszkék a gyökereikre, vagy éppen titkolniuk kell, ha érvényesülni vágynak.
válasza:Szerintem meg.
A téma végtelen, az elszigetelődés hatásai a körülményektől függően nagyon szerteágazóak lehetnek.
Bár nem szorosan tartozik ide, de érdemes az Észak-Szentinel szigeti elszigetelt nép életét megismerni.
Nem tudni biztosan, de szinte biztosan a közelmúltban, kb. száz éve történt valami traumatikus történésnek (rabszolgatartók, gyarmatosítók egyszeri de traumatikus erőszakoskodásának) köszönhető e különleges elszigetelt nép jelenlegi vadsága.
Remélem, sikerül ezt az elszigeteltséget fenntartani. Majd, ha lesznek olyan fejlett robotjaink, drónjaink, akkor észrevétlenül is feltárhatjuk ennek az értékes vadnépnek a teljes elsziegeteltségben létrejött, valószinűlg teljesen egyedi mitológiáját, anélkül, hogy ezzel megbolygatnánk őket vagy fertőzést vinnénk be.
A kérdésre visszatérve: a nemzetté válás folyamata nagyon szerteágazó kérdés.
Ugye a dolog ismét aktuálissá vált az afganisztáni kudarc, Biden kivonulása során. Személy szerint én nem nagyon hiszek abban, hogy lehetetlen lenne az ilyen helyeken szerves nemzetté válást létrehozni -- az egyszerű parasztember mindenhol megbecsüli, ha biztonságos tető borul a feje fölé, és meleg lágy kenyér kerül az asztalára --, mindenesetre az eddigi kudarc arra azért figyelmeztett, hogy mély kultúrantropológiai ismeretekre biztosan szükség van.
E téren még szeretnék megismerkedni az ,,African socialism'' témakör tartalmával: kialakulhat-e II.világbeli oszágokban szerves nemzet úgy, hogy a kommunizmus eszméit nem idegenszerűen, hanem rendre az adott nép legősibb hagyományainak figyelmbevételével, és az egyedi problémákra reagálva valósítjuk meg?
Magyarország a mai napig nem nemzet, gondoljunk a hajléktalanok és a szegényebb cigányság tömegeinek cserbenhagyására, éhenhalasztására a rendszerváltáskor. Vagy ami ettől nem teljesen független: az ország jelenlegi ,,state capture'' állapotára, autokráciává és kleptokráciává lecsúszására. Mindennek az az oka, hogy már a kezdetektől fogva hiányzottt a társadalom rétegei között a bizalom, a szolidaritás és a szeretet - a tömegek valószínűleg a már a kora 90-es években elfordultak a politikától, látva, hogy az utcán simán lehet akár éhen halni is,eltűnt még az az illuzorikus szolidaritás is, amit az államszocializmus próbált ígérni, .
Ennél is súlyosabb, hogy mindezek mögött ma a 2022-es évekre egy új, még súlyosabb fajta szegénység megjelenése lehet kibontakozóban, az ország latin-amerikai mintára teljesen kettészakadhat.
Más formában, de súlyos kettészakadási gondokkal küzd az amerikai társadalom is.
válasza:(folytatás:)
Magyaroszágon a nemzetté válás kérdése több mint száz éve általában a nemzetállam fogalmi keretei között vetődik fel, ami szerintem zsákutca: a nemzetállam közép-európai viszonyok között nem túl termékeny gondolat, hiszen ennek a térségnek pont a kulturális sokarcúság lenne a fő értéke, vagyis pont az, amire a nemzetállam teljesen vak. Erdély példája is ezt mutatja: Erdélynek Közép-Európa Svájcának kellene mára lennie, virágzó cigány, szász, magyar, székely, román, beás vonásokkal. Sajnos e lehetőséget elbaromkodta előbb az osztrák-Magyar Monarchia magyar felének türelmetlen magyarosító láza, aztán a még ennél is szűklátókörűbb trianoni ,,győztes'' kisantant-államok észveszejtő vaksága.
Azzal, hogy Svájcban miért és hogyan sikerült a nemzetállami keretektől különböző, független felépítésmódon nemzetet létrehozni, megintcsak külön kis ,,tudomány'' foglalkozik:
A kérdésre visszatérve: igen, létrejöhet nemzet a kérdésben megkérdezett módon, ez a téma azonban nagyon is szerteágazó: a lehetséges kimenetek egész különböző sokasága megvalósulhat, nagyon sokféle körülmény függvényében.
válasza:"őseik főleg angolok, franciák, spanyolok, "kisebb" részben meg minden egyéb (főként európai, de más is)"
Amerikás példa téves. Meg fogsz lepődni, de a két legnagyobb etnikum az afrikaiak és a németek. Én is mindig azt hittem angolból van a legtöbb az USA-ban, meglepő volt, mikor megnéztem a népesség összetételt.
Kérdésre a válasz: természetesen lehetséges a dolog. Nem életszerű, de elméletileg teljesen lehetséges.
Lehet később kifejtem bővebben
válasza:"Erdélynek Közép-Európa Svájcának kellene mára lennie, virágzó cigány, szász, magyar, székely, román, beás vonásokkal."
Ezen felröhögtem. Svájc se lenne svájc, ha a német/olasz/francia etnikumok helyett lóvári, oláh meg beás cigányok lennének. Ők képtelenek integrálódni, meg lehet nézni bármelyik országot. Mindenhol putris bűnöző a népük döntő többsége.
válasza:A harmadik világban vannak kísérletek, példák arra, hogy egy-egy gettó lakóközösségéből probálnak valósi közösséget teremteni, vagy pedig más, még félig-meddig létező hagyományú közösség roncsolódásnak induló, széteső, anómiába csúszó közsségéből próbálnak valós, élő közösséget teremteni.
Dél-Amrikában ehhez hasoló helyi mozgalmak például valami helyileg fontos természeti erősorrás, pl. erdő illegális, nagycégek vagy akár idegen bandák által végzett kivágása, a parasztok állandó megfenyegetettsége, emberrablások miatti alakultak ki afféle helyileg szervezett önvédelmi mozgalmak, amelyek eredetileg a közösségi erdőt hivatottak védeni, de emellett a közösség demokratikus önálló szervezősédét mis próbálják elérni.
Másutt meg egy-egy afrikai faluban próbáltak segélyszervezetek valamilyen, az adott hely hagományaihoz, közösségéhez illeszkedő hosszútávú víziót, programot megindítani.
Most hogy ehhez hasonló dolgok nálunk is alkalmas lennének-e a legszegényebb vidékek gettósodó közösségei számára, azt én abból sejtem, hogy egyébként épp a cigányság is, ott, ahol megvolt a lehetősége rá, igenis sokban hozzá tudott tenni az ország épüléséhez.
Például épp tudományos téren. A hagyományos magyar népmese keletkezésének, fejlődésének és áthagyományozásának folyamatát például épp a cigányság segítségével sikerült igazán széleskörűen feltárni. Pl. a mesemondó személye és helyi közössége kapcsolatának, kölcsönhatásának, az utód-mesemondók folyamatos, gyerekkortől kezdődő kinevelésnek folyamatát a 70-es években épp erdély cigányok között sikerült dokumentálni - mivel másutt ekkor már nem is igen lehetett gyűjteni a témáról, hisz ekkoriban már csak itt volt a jelenség élő formában fellelehető.
Nagy Olga néprajzi munkáiban, gyűjtéseiban vannak e téren fontos eredmények.
A cigányságnak fontos lehet a szerepe a nemzetképző, megtartó, építő folyamatok terén, de ehhez kell egy olyan közeg, mely nem engedi meglódulni a mélynyomort, mert az majdnem minden lehetőséget lebénít, sőt végtelen csapdafolyamtokat, lavinákat indít meg. Sajnos valamiért a szegénység csapdáját nem sikerült felszámlni, pedig a dolognak nyilván van valami módja, hiszen tisztán természettudomános értelemben a dolog nem lehet lehetetlen.
válasza:Egy: a kérdés jó
Kettő: attól függ hol
válasza: válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!