Anyukám magányos, rosszul érzi magát a bőrében. Mit tegyek?

Ha van képed róla tedd fel őt társkeresőn beszéld meg vele és hátha sikerül valami:)

Miért nem megy emberek közé? Próbáld meg valahogy rávenni. Testvéred nincs? Összefoghatnátok és elvihetnétek valahová, ha rájön, hogy az jó, akkor úgyis menni fog utána magától.

Sztem bírd rá, hogy foglalkozzon olyan dolgokkal, amiket egyedül is tud csinálni és élvezetes is pl kertészkedés, netezés, zenehallgatás,fotózás, olvasás, állatokkal foglalkozás, varrás, stb, és ha ezekből lesznek élményei,akkor szívesen megosztaná gondolom másokkal. Sok idős ember elmagányosodik, nem ő az egyetlen, de valakivel biztosan össze tudna ismerkedni!

Én a nyugdíjas klubbokat ajánlanám. Az én nagymamám is járt oda évekig ő jól érezte magát, bár ő nem volt magányos(szomszédok, rokonokhoz járt stb.)

talán egy háziállat is lehetne a társa:)

Utolsónál a pont!!! A világtól elvonultan élő nagymamát ( férjem nagyija ) megkértük, hogy amíg napközben dolgozunk, hadd legyen nála a kutyusunk, vigye le pisilni egyszer délelőtt meg egyszer délután. Akkor volt 80 éves, jó fizikai kondícióban, de új helyre, más városba költözött, hogy közelebb legyen a gyerekéhez, unokáihoz, akik ugye naphosszat dolgoznak, ő viszont elveszítette a barátait, ismerőseit, lelki okok miatt elkezdett leépülni. A sztori lényege : most 91 éves, a kutyus "hozzáköltözött", elbeszélget, elsétálgat vele, talált kutyás barátokat és "mellesleg" ő gondoz egy 57 éves mozgáskorlátozott hölgyet. (Bevásárol, postára jár, stb.) Persze váltig állítja, hogy a kutya nem az övé, csak vendégségben van ott, majd ha nagyok lesznek a gyerekeink, haza fogja "zavarni". :)))