Mit csináljunk, hogy ne zaklassanak a témával?
Sziasztok. Lehet volt már ilyen kérdés, akkor előre is elnézést.
Tehát a helyzet az, hogy én és a férjem együtt vagyunk 7 éve, 2 éve pedig házasok is vagyunk. Én 27, férjem 34 éves. Anyósomékkal viszonylag jó a viszony, elvagyunk, nincs különösebb gond. Azonban az utóbbi időben rákattant a gyerek témára és tényleg ahányszor csak összefutunk vagy beszél a férjemmel, mindig ide lyukadunk ki és kezd már idegesítő lenni mindkettőnk számára. Soha nem titkoltam, hogy nem akarok gyereket, nem szeretne őket, idegesítenek. Férjem hasonlóan vélekedik, ezt a kapcsolatunk elején tisztáztuk, mert nem akartam feleslegesen az ő idejét se húzni, hogyha ő esetleg akar, én meg nem, hisz akkor nem is illünk össze. De halistennek ő is hasonlóan vélekedik a dologról, mint én. Ám de ezt a szülei, de főként az anyja képtelen felfogni/elfogadni, hiába mondtuk hogy hanyagolják a témát. Eddig is nekünk lett jó néhányszor szegezve a kérdés, hogy na és mikor jön már a gyerek... Elmondtuk kedvesen, hogy semmikor, mert nem akarunk. Azonban most tényleg az van, hogy anyósomnál a gyerek dolog van állandóan napirenden, pár naponta beszélnek telefonon férjemmel, meg heti 1x át is szoktunk menni hozzájuk és folyton előhozza a témát, pedig már a fia is erélyesebben elmagyarázta, hogy legyen szíves és ne kotorásszon a mi életünkbe. Erre megkaptuk, hogy micsoda önző alakok vagyunk, hogy nem akarunk gyereket és hogy őket is megfosztjuk az unokáiktól..... Nem is értem komolyan.
Gondoltunk már arra, hogy lecsökkentjük a találkozások számát, amíg le nem állnak a témával, vagyis férjem azt mondta az utolsó ilyen után, hogy elég volt, addig nem is akar velük találkozni, amíg nem normalizálják magukat.
Tényleg baromi idegesítő már folyton ezt hallgatni és nyilván az évek során mindenkitől időközönként megkapni, hogy mikor szülsz már és aztán nézni a sokszor értetlenkedő, lesajnáló fejeket, mikor közlöd, hogy semmikor. Miért olyan felfoghatatlan, hogy valaki gyerek nélkül tökéletesen boldog és teljes életet él...? Volt valaki hasonló helyzetben? Mit tanacsoltok?
Én idáig tényleg azt hittem, hogy anyósomék vannak olyan normálisak, hogy nem fognak az életünkben turkálni és ilyenekkel zaklatni ötszázadjára is. Az se volt túl hatásos, mikor férjem kiosztotta őket. Most tartunk a leredukáljuk a minimumra a találkozások számat, de anyuja már szóvátette és sérelmezi, hogy volt hogy 2 hetig át se néztünk hozzájuk.
Köszi a válaszokat, akkor úgy látszik tényleg nincs más, mint minimalisra venni a találkozásokat, addig amíg ki nem másznak az életünkből.
Egyébként #8: Mi az hogy minek házasodtunk össze??! Talán mert szeretjük egymást és a házasság két ember boldogságáról és szerelméről szól? Azt hiszed egy házasság csak és kizárólag azért köttetik/köttethet, hogy gyereket csináljanak? Hát nagyon nem, egy házasság továbbra is két emberről szól, a nőről és a férfiról. Lehet gyereket hazssag nélkül is csinálni és lehet házasodni gyereknemzes nélkül is. Egyébként meg elég nevetséges, ha valaki csak akkor látja értelmét az életének, ha születik egy unokája... Ez a mi életünk, nekünk így felel meg, nem kőbe vésett nagy szabály, hogy az embernek muszáj gyerek szülnie/nemzenie, különben köteles elviselni azt, hogy folyamatosan a magánéletet bolygatják.. Ez mindenkinek a magánügye, nem hiszem hogy bárkinek is sertegetest vagy zaklatást kéne tűrnie csak mert nem úgy cselekszik, ahogy azt masok szerint kéne.
válasza:" hogy akkor minek összeházasodni ??."
Mi speciel azért házasodtunk össze, mert szerettünk volna együttélni. Otthont teremteni, együtt kelni-feküdni, együtt ünnepelni, és együtt viselni a nehézségeket.
"Ti nyilván nem látjátok, hogy mennyi természetes örömtől fosztjátok meg anyósodékat."
Na igen, aztán folytatom az előző gondolatmenetet. Semmiképp nem azért házasodtunk össze, hogy az előző generációnak örömet szerezzünk. Ha kimondottan örömet akartunk volna szerezni nekik, össze sem házasodunk, mert baromira nem örültek a házasságunknak.
"Aki beleavatkozik az élővilág természetes törvényeibe és velejárójába, negligálja azokat, az szembe kell nézzen ilyen problémákkal."
Ezt többször is elolvastam, de mégsem értem. Kit is neglizsál az, aki nem akar gyereket? Milyen problemák?
A gyerekvállalás két ember magánügye.
válasza:Természet törvényei, hagyjuk már.
Az ember már réges régen átlépett a természet törvényein. Ezer meg egy millió dologba beleavatkozik és megváltoztatja, de az ugye nem baj, csak ha nem szaporodunk eszetlenül...
Elméletileg az ember már eljutott arra a szintre agyilag, hogy ne pusztán vadállatias ösztönből, fajfenntartási célból szaporodjon, hanem csak akkor, amikor tényleg akar...
Annyival magasabb rendűnek tartjátok magatokat az állatoknál, de ha a gyerektéma jön elő, akkor rögtön ezekkel a primitív ösztönökkel jöttök... szánalmas képmutatás.
A legnagyobb baj viszont az, hogy a többség a saját gyerekével foglalkozik kevésbé, de annál inkább azzal, hogy a rokonok/barátok/szomszédok/totál vadidegenek mikor, hány gyereket vállalnak, kivel, hova, miből, miért igen, miért nem...
De a nagyszülőkkel abszolút nem lehet mit kezdeni ilyen szituban. Ha belegondolsz a gyerekpártiak szemszögébe, akkor érthető, hogy szeretnének unokázni. Van cuki gyerek, lehet venni a játékokat, lehet tömni kajával, lehet vele játszani, fotózkodni, stb. De közben mégsem az ő felelősségük, nem nekik kell felnevelni és eltartani, de bármikor beleszólhatnak abba, hogy ti ezt hogyan csináljátok.
Egy unoka olyan, mintha a saját gyerekedből csak a jó dolgokat kapnád meg, a negatívumokkal meg másnak kell foglalkozni. Persze, hogy erre vágynak.
Ha értelmesek, akkor van esély rá, hogy előbb-utóbb beletörődnek és befejezik a témát. Ha egyszerűbbek, akkor viszont arra készülj, hogy örökre ez fog menni, és egyre jobban fognak utálni téged.
válasza: válasza:Már megtaláltátok a megoldást, csak megerősítést kérsz hogy kitarts mellette. Igen, tarts ki. Tényleg az a megoldás hogy ritkítjátok a kapcsolattartást, én 20 éves kollégistaként nem látogatom hetente az szüleimet, mert akkor nem lenne életem.
Majd megszokja, csak következetesnek kell lenni, meg kell mondani hogy anyuka, nem megyünk át és a telefont se fogjuk felvenni, mert egymással szeretnénk tölteni a hétvégét és nincs kedvünk a gyerektémát hallgatni. Majd meg is kell tenni, ki kell kapcsolni a telefont vagy hagyni hogy csöngjön, nem kell átmenni és ha ők megjelennek, nem kell kinyitni az ajtót. És ezt minden hétvégén következetesen eljátszani. Mondjuk karácsonykor át lehet menni tesztelni, hogy hatékony volt-e, ha nem akkor húsvétig megint lehet szüneteltetni.
válasza:Szia!
Én szinte pontosan ugyanilyen helyzetben vagyok. 7 éve vagyunk együtt, egyikünk sem akar gyereket, a párom szülei viszont évek óta nyomatják az unoka témát. Szerencsére a páromnak van 2 testvére, így még van esélyük unokára. Viszont nálunk az a különbség, hogy esküvőnk sem volt és azt sem szeretnénk így felváltva tudnak az esküvő és unoka kérdéssel nyaggatni minket. Egy évben 3-4 alkalommal találkozunk (500 km távolság van köztünk), de mindig tesznek megjegyzéseket. Én csak udvariasan végighallgatom, mosolygok és válaszolok, hogy még mindig nem szeretnénk sem összeházasodni, sem gyereket vállalni.
Valószínű, hogy ők ezt nem tudják megérteni, mert teljesen más a felfogásuk és a világnézetük, számukra ez "nem normális dolog".
Próbálj meg beletörődni és határozottan, de végig kedvesen és udvariasan kiállni a saját véleményetek mellett.
válasza:Sose értettem az ilyet, mégis hogy kell ezt elképzelni?
“- Na, és mikor jön az unoka?
- Nem lesz unoka mama, mi nem szeretnénk gyereket. Sose.
*hatásszünet*
- Na de mégis mikor lesz?” - vagy mi...? xD
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!