Anyósom bele szólna a névválasztásba?

Az én anyósom a kórházba is bejött, hogy beszéljen a főorvossal, hogy a fiam nevét változtassák meg, mert a szülés miatt nem voltam magamnál, és nem azt a nevet mondtam amit kellene. Én a fiamnak a Dániel nevet adtam amit már rég megbeszéltünk a férjemmel, hogy ez lesz. De az anyósom szerint az apja/ nagyapja/ dédapja nevét kellett volna adnom (Mihály) A főorvos közölte vele, hogy a név változtatást csakis a gyermek szülei kérhetik.Majd ott hagyta anyósomat akinek habzott a szája az idegtől. Pár éve amikor a lányom megszületett, és megtudta, hogy a nagymamám nevét adtuk neki (Abigél) akkor is berohant a kórházba, hogy megint elcsesztük, mert Ilona nevet kellett volna adni. De megint elküldték.

Azóta eltelt pár év, ritkán megyünk hozzájuk, de nem maradunk soha fél óránál tovább, mert amint elkezdni Misikének, Ilikének hívni a gyerekeket, a férjem csak egyszer szól neki, hogy vagy szólítsa a saját nevükön, vagy hazamegyünk. Így fél óra, és megyünk is.. Bevallom, én jókat nevetek ilyenkor, hogy anyósom ennyi év után sem adja fel..:)

Nem szólhat bele, mert nem járhat el ez ügyben. Azaz az lesz a gyerek neve, amit ti adtok neki.

Ennyi.

11-es, ez nagyon durva, neked aztán prémium vicc kategória anyósod van.

Kérdező, szerintem is ignoráljátok anyós véleményét és majd csak a végleges döntést közöljétek vele.

Nekem anyum mondjuk nem mondta, hogy amik szóba jöhetnek nevek, mind csúnyák. De ő is próbált ajánlani, ha jól emlékszem, Vivient. Mondtam neki, jó, elhiszem, hogy neked tetszik, de nekünk nem. (Bocs az összes Vivientől.) Nem lett belőle gond. Azóta sem. Nem kell vele törődni. Úgy is az lesz a baba neve, amit ti választotok. Majd elfogadja.

Apósom volt vicces nagyon, mert akkoriban (30 éve) amikor megkérdezték tőle, hogy hívják az unokát, annyit válaszolt, az a cukor, amiben likőr van. Diána lett a lányunk neve. Jókat mosolyogtunk, mert pár hétig nem tudta megjegyezni. :)

Az elsőnél elmondtuk a nagyszülőknek,testvéreinknek,hogy melyik név az amin nagyon gondolkodunk,persze senkinek nem tetszett..aztán már nekünk se. Végül egy másik név mellett döntöttünk amit szülés után tudtak meg,de addig hallgattuk állandón,hogy ez legyen meg az legyen és mit adunk???.

A másodiknál már abszolút nem mondtunk nevet,de jöttek,hogy ez legyen meg az legyen, anyósom a naptárral a kezébe sorolta a neveket és nézte a reakcióm,hogy hátha észre veszi rajtam melyik is lesz (nincs benne a naptárba,pont úgy ahogy az első se). Szülés után megtudták. A harmadiknál már csak annyit mondott mindenki,hogy ugye szép nevet választottatok?? (kinek mi a szép...) de nem piszkáltak már,tudták,hogy esélytelen a dolog,szülés után tudták meg.