Együttélés anyósékkal? Nálatok inkább álom vagy rémálom?

Sosem laknék együtt velük, mint ahogy a saját szüleimmel sem, ha már van saját családom. És nem azért, mert nem szeretem őket, hanem már a korkülönbségből adódóan is máshogy látunk jópár dolgot, főleg a gyereknevelésben, és nem szeretném tönkretenni az eddigi jó viszonyunkat.

Viszont olyan pasival se kezdenék, aki még mindig gyerek. Adj neki ultimátumot, hogy vagy felnő, vagy felejtsen el téged. De a házasság előtt nem láttad hogy ilyen?

Megfogtad a lényeget!

Velük akar élni, nem veled!

Elküldeném a tudod hova!

1. leülnék megbeszélni

2. ha hajthatatlan, másnap beadnám a válópert

Ha fizetnének SEM költöznék anyósékhoz, meg a saját szüleimhez sem.

Felőlem menjen ha akar, én maradok. :D

Nyilván itt ér véget a vagyonkozosseg, es ha akarom ha nem a hazassag is...

Éltem együtt anyosekkal kb 5 honapot. Bőven elég volt, pedig szeretem őket. De nem, egyszerűen a saját nyugodt életemet szeretném élni.

Elég nekem az, hogy gyalog 12 percre laknak.

Anyós tervezte, hogy a közvetlen melléjük épülő házat kellene megvennünk, a férjem a csapott tető miatt nem okézta le - így nem én lettem a mumus :P - végül megelőztek.

Megint épül egy új ikerház 5 percre tőlük.

Én nem utálom őt csak így is nagyon sok belőle, folyton hívogat minket, megjelenik meg nagyon szeret segíteni (vagy valami olyasmit gondol, hogy azt csinálja).

Az hiányozna még, hogy vele lakjak. Így is már ő veszi a bugyijaimat. :D

A saját anyám szerintem 10 évesen vett nekem utoljára. :D

Tudod kinek kellene egy óriáscsecsemő?

Ez beteges hogy ennyire ragaszkodik hozzájuk.

3 hónapig laktunk anyósékkal, a végén úgy húztunk el albérletbe mint a szél.

Sosem szerettem őket, közömbösek voltak. De elérték, hogy ne akarjam őket látni.

Az anyámék a férjemnél dettó, pedig együtt sem laktak. 😂