Szerinted bele szoljak vagy sem?
(Elore is bocsi a helyesirasert,felvideki vagyok) Jovo heten lessz a masodik evfordulonk a parommal. Ez ido alatt volt esely ra hogy meg ismerjuk egymas csaladjat. Eleinte voltak nezetelteresek es konfliktusok,de azok kb tisztazodtak. Eleinte azt hittem hogy mind 2 szulo (párom szulei) nem kedvel, ezert piszkaltak es lenezoek voltak velem. EL kezdtem eloszor bennuk keresni a hibat, majd sok ellentmondas a parom reszerol arra sarkalt hogy magamon valtoztassak. (Engem edesanyam arra tanitott hogy senki miatt ne valtozzak meg,adjam onmagamat, de mar tenyleg kibirhatatlan es feszult volt a levego anyos-apos es kozottem, ezert ugy dontottem hogy meg proballok en nyitni...) most lassan a masodik ev utan ra jottem hogy az anyos jeloltem-et igenis kedvelem persze neki is vannak pillanatai...de, kedvelem. El tudok vele beszelgetni stb. persze csak akkor ha a drága ferje nincs odahaza...sajnos az apos jelolt nagyon akaratos es perfekcionista ember szeret parancsolgatni a 3 gyerekének es felesegenek. De senki sem mereszel neki odaszolni. Sajnos a párom (30) az ő szemében a fekete bárány, es a masik idosebb fia (32) a tokeletes. Ebbol is gondolom hogy engem azert SEM kedvel mert nem a tokeletes fia b.noje vagyok.
Rengetegszer ki mondta szoban is hogy nem kedveli a parom. (ami persze a paromat nem erdekli, de nekem rosszul esik) volt olyan eset amikor 2oras utra mentunk 3man (en, parom, apos) sajnos ut kozben ki kellet cserelni a kereket de ugyebar a mindenttudo apos autojaba nem volt pont olyan kulcs amivel le tudta volna szedni a kereket.VICCES. ezert stoppolt az ut szelen, a parom is oda alt stoppolni erre az apos "te menj bujj el inabb mert azt fogjak hinni hogy budos cigany vagy es nem fognak meg alni" es ez csak 1 eset. Engem mar reszegen ki kurgatott a hazbol pld...a lenyeg az hogy a parom csaladja olyan (sajnos) ha van valami baj akkor azt mindenki maga probalja meg oldani, ha van valami hiba a masikba akkor azt nem fogjak kozolni a masikkal inkabb csunyan ra neznek az emberre es mennek tovabb csendesen. A mi csaladunk viszon hangosabb es ha valamit zeretnenk kozolni a masikkal akkor nem is habozunk kozolni. En mar egy parszor nem birtam nem oda szolni az aposnak, amit utolag sem banok (mindenki az en oldalamon volt). Viszont en nem szeretnek az a szemely lenni akinek mindig ki kellene ternie az aposatol, mert minden tiszteletem az idosebb elott, de ha egyszer nincs igaza akkor nincs. M-g nem elunk eggyut a parommal, ezert meg egy darabig tobbet leszek naluk ezert is kernem a velemenyed, te mit tennel, el viselned csendesen vagy ellenkezzek (ezzel a bolondal) alandoan? Proballom kerulni, inkabb de arrol csak az jon le az aposnak hogy felek tole es ettol ô erzi magat "nagyobbnak" es nem akarom azt az erzetet kelteni benne hogy rajtam is uralkodhat. Termeszetesen azon vagyunk hogy el koltozzunk, de addig is, tipp?
NEKED semmi esetre sem kell/szabad beleszólni az ö életükbe, ezt legfeljebb a barátod tehetné meg, ha akarná.
Én a helyedben viszont nem mennék oda hozzájuk, illetve nem csinálnék közös programot az apjával (még véletlen sem apósod, ha még csak nem is éltek együtt). Azt azonban megkérdezném a barátomtól, hogy miért türi el ezeket az apjától, ugyanis egy felnött 30 éves férfinek már kellene annyi tartásának lenni, hogy megkövetel egy alapszintü tiszteletet, még az (Akármennyire is bunkó) apjától is - vagy pedig elköltözik és önállóan él.
Ilyen emberrel nem tudnék együtt lenni, aki hagyja, hoyg la´btörlönek használják.
Tehát:
1. A szülök/család dolgaiba ne szólj bele, mert az magánügyük.
2. A barátoddal viszont beszélj, hogy álljon a sarkára és ne hagyja magát ennyire lealacsonyítani.
3. Ha viszont neki ez nem godn, akkor erösen gondold át a továbbiakat, mert ebböl te nem jössz ki jó, ha nincs változás.
Én a helyedben próbálnék egyáltalán nem foglalkozni velük, vagyis inkább apósoddal. Csak figyelmen kívül hagynám, amennyire csak lehet. Ha ilyen a természete, úgysem fog megváltozni, csak a kettőtök viszonya lesz mérgesebb.
Próbáljatok meg minél előbb külön menni. Igazából semmi közötök nincsen egymáshoz, sem egymás természetéhez, de ez csak akkor lesz igazán egyértelmű, ha nem is kényszerültök rá, hogy egy térben éljetek.
30 éves felnőtt férfi miért él még a szüleivel? Én alapból már ezt sem tudnám elfogadni, de ráadásul így, hogy a kapcsolatuk sem jó... Nem tudunk minden részletet, de nekem kicsit olyan, hogy inkább eltűri az apja beszólásait, de így még mindig kényelmesebb az élet, mint saját lábon megélni.
Felnőtt ember megváltozni már nem fog. Gondolkozz el rajta, hogy milyen életed lenne egy olyan férfi mellett, aki nem áll ki magáért (mert ha a szüleivel nem képes beszélni, gondolom az élet más területein is hasonlóan viselkedik).
Beleszólni semmiképp se szólj bele, 2 éves kapcsolat még friss. És megváltoztatni se akard a pasit (rászólsz hogy álljon ki magáért), vagy fogadd el így, vagy keress mást.
Kedves Kérdező!
Én eleve nem költöztem volna oda.Csak extrém súlyos helyzetben(súlyos baleset,súlyos betegség),költöznék akár anyósomhoz,vagy anyámhoz.
Ebbe bele fogsz betegedni,ha nem lépsz.
"ha egyszer nincs igaza akkor nincs. "- én se tudnám pontosabban fogalmazni.
Apám volt valami hasonló karakter, mint az a suttyó, neki a feleségem nem tetszett. 21 évesen nősültem, és vagy 2 évig nem találkoztam az apámmal, szóval a barátod töke is kinőhetne lassan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!