Hogy lehet elviselni egy ilyen anyósjelöltet? Messze lakik ugyan, de az őrületbe kerget.
Még 4 éve az egyetemen ismertem meg a páromat, nem sokkal később kiderült, hogy az ország másik feléről származik. Kb. fél évvel a megismerkedésünk után vitt el magukhoz egy hétvégére, de előtte még egy lányt se vitt el magukhoz. Rögtön az első közös reggeli alatt az anyja megjegyezte nekem, hogy majd én is elrabolom és ellene fordítom a fiát, ahogy azt a veje és menye tette a másik két gyerekével, valamint folytonos megjegyzéseket tett, hogy milyen sovány vagyok, biztos anyám nem tud főzni, majd ő felhizlal, ha egyszer megbetegednék bele is halnék, nézzem meg őt (kb. 150 cm és 120 kg) neki betegség esetén van miből fogyni. A második látogatásom alkalmával (egy hétre elmentünk hozzá nyáron) a páromat minden nap elküldte legalább 4 boltba, mindenhonnan mást kellett hoznia, majd a piacra, lottózóba, vagy épp a házukkal szemben lévő orvoshoz receptet íratni neki. Ha a párom nem állt haptákban reggel, akkor feljött és be akarta törni a szobaajtót, hogy "a csirke nem repül haza magától" és hasonlók. Ez idő alatt halálra untam magam, elképzelni sem tudtam mit csinál a sok élelmiszerrel, de nem akartam szemétnek tűnni, így inkább felajánlottam a páromnak, hogy elmegyek vele a boltba, mire anyóspajtás megjegyezte, hogy nehogy el merjek menni vele, mert csak hátráltatom. Egyik délután, míg egyedül voltam feljött a szobába és elkezdte tömni a fejem olyanokkal, hogy jó lesz, ha elhagyom a fiát, mert semmi jó nem származik a kapcsolatunkból, ő látja, hogy egyáltalán nem illünk össze és ő csak jót akar, mert előbb utóbb úgyis szakítanánk, így ő segíteni akar, hogy inkább előbb történjen ez meg, mert ha őt valaki annak idején hasonlóan figyelmeztette volna, akkor nem ment volna tönkre az élete. Mikor a páromnak ezt szóvá tettem, azt mondta, hogy ezt csak én találtam ki, mert az anyja biztos csak jót akart és kiforgatom a szavait. Ezek után az anyja elkezdte olyanokkal tömni a fejét, hogy lenyúlom a fiát anyagilag, ingyenélő vagyok és csak a pénzét akarom (mindezt azért, mert a párom eltépte a szobámban a függönyt véletlenül és vett helyette egy újat, az öregasszony meg megtudta ezt.) Ezen kívül általában ha megtudta, hogy a fia nálunk van, rögtön telefonált neki, hogy menjen haza bevásárolni, ki kell vágni egy fát az udvaron, rosszul érzi magát, stb. A párom rögtön ugrott persze és ment haza, kb. 1 évbe telt mire belátta, hogy milyen az anyja és már nem szaladgál neki ha fütyül. Most karácsonykor kijelentette, hogy ő otthon szeretne lenni, kérte, hogy menjek el vele. Mivel különben nem láttam volna 2 hétig (előtte be kellett vásárolnia, mert az öregasszony nagy sütést tervezett), így belementem. A vénasszony próbálkozott megint azzal, hogy nap mint nap el akarta küldeni a páromat bevásárolni, de kijelentette, hogy maximum 2-szer megy el egy-egy nagy bevásárlásra, 1-1 boltba, mert pihenni van itthon. Erre az öregasszony totálisan kiborult, hogy megrontottam a fiát és hogy mer neki ellent mondani, mert ő szülte. Erre az öregasszony eljátszotta, hogy hány és hasmenése van (persze senki nem látta a wc közelében), a párom megsajnálta és elment helyette az unokáknak megvenni a nagyanyó karácsonyi ajándékát, én is vele mentem. Szaloncukrot is akart nekik vetetni, de azt már nem találtunk a Sparban, mivel nem volt több bolt a közelben, így azt nem vettünk. Mikor ezt megtudta a boszorka teljesen kiakadt, kiabált, megint azzal jött, hogy miattam nem ugrál már neki a fia, miért nem jártuk addig a boltokat, míg nem találtunk szaloncukrot. Erre az öreglány követelte, hogy most azonnal menjek le, mert beszélni akar velem, majd ő megnevel engem és megmondja kit fordítsak ellene... A párom összeveszett vele, mondtam neki, hogy én hazamegyek, de arra kért, hogy ne foglalkozzak az anyjával és maradjak. Maradtam , mert már csak a szilveszter volt, az anyja bosszúból elpakolta az unokáknak azt a szaloncukrot, amit a párom nekem vett karácsonyra. Az utolsó ott töltött estén megint összeveszett a párommal és követelte, hogy fizessük ki neki a víz és áramot amit elhasználtunk, és kiakadt, hogy ottmaradt neki a sok mosogatnivaló miattunk (egyik alkalommal bepakoltunk a mosogatógépbe, mire ő megjelent és elkezdett hisztériázni, hogy mielőtt berakjuk a mosogatgépbe el kell mosni kézzel is az edényeket rendesen, majd ő megcsinálja, ezért többször inkább nem próbálkoztunk).
A párom testvére a feleségével és az 1 éves kisfiúkkal (anyós meggyőződése, hogy más a gyerek apja, mert a nő egy r***nc!!) egyszer jött el hozzá karácsonykor, akkor se voltak ott sokáig, mert az öreglány kiosztotta szerencsétlen nőt, hogy miért ad a 9 hónapos gyereknek bébiételt, most azonnal adja oda neki, odaadja a kutyának, majd nekiállt a lefagyasztott húslevest kiolvasztani és azzal akarta etetni a gyereket.
Most, hogy én is végeztem az egyetemen, a párom szeretné, ha hozzá költöznék, de a karácsonykor történteken egyszerűen nem tudom túltenni magam. Nem érzem úgy, hogy nekem szükségem van egy ilyen anyósra, már ha csak rá gondolok a hányinger kerülget. Az elejétől kezdve ellenséges velem, ahogy láttam a másik két gyerekének a párjáról is csak rosszakat mond. Ha belegondolok, hogy esetleg közös gyerekünk lenne és odajárna a nyakamra pattogni, inkább lennék öngyilkos. Soha az életben nem bírnám látni ezt a nőt annyira sikerült magát meggyűlöltetnie velem, viszont ha együtt maradok a párommal, akkor biztos, hogy lenne még hozzá szerencsém.
Szerintetek érdemes egy párkapcsolatot felbontani egy ilyen boszorkány miatt, vagy mit érdemes tenni? A párom a történtek ellenére is elfogult az anyjával, épp ma vett neki a szülinapjára egy laptopot, mikor kérdeztem tőle, hogy ezt valóban megérdemelte-e a karácsonyi viselkedése után, csak annyit mondott, hogy nem tud változtatni az anyján, így kell elfogadni.
Teljesen igazatok van, köszönöm mindenkinek a segítséget és a megerősítést!
Egyedül annyit javult az egész, hogy 3,5 éve nyáron szó nélkül ugrott az anyjának a boltba, meg ide-oda, nap, mint nap, míg ott voltam, most karácsonykor pedig merte vele közölni, hogy csak kétszer fog elmenni, amin ugye az anyja totálisan kiakadt, hogy hogy mer neki ellenszegülni, majd ágynak dőlt és megjátszotta a beteget bosszúból. Az anyjáról továbbra sem lehet rosszat mondani, tudomást sem akar venni a gonosz természetéről.
Az jogos, hogy külön kasszán vagyunk és nincs közöm ahhoz, hogy mit vesz az anyjának, de szerintem a karácsonyi viselkedése után megjutalmazni szülinapja alkalmából egy laptoppal - amit egyébként karácsonykor kezdett el követelni, azzal a címszóval, hogy annak idején ő is vett a fiának laptopot meg minden egyebet, most a fia vásárolgasson neki, szerintem kicsit túlzás.
Abban is igazatok volt, hogy az anyjának nincsenek barátai, otthon ül egész nap, egyszer mikor a párom kissé megvilágosodott (el akartam hagyni, mert mikor velem volt az anyja mindig hívta, ő meg ugrott rögtön haza minden nyűgre, ráadásul nem hitt nekem továbbra sem, hogy az anyja megkért, hogy hagyjam el), az anyja megint próbálkozott hazahívni, hogy menjen el neki az orvoshoz, mire a párom közölte vele, hogy most nem fog hazamenni, majd az anyja 5 perc múlva sírva felhívta, hogy mennyire egyedül van és elvesztette az összes gyerekét.
Javasoltam már, hogy küldje el az anyját nyugdíjas klubba vagy írassa be valahova ahol társaságban lehet, de védi az anyját, hogy depressziós szegény és nem mehet ki - ezzel csak adja alá a lovat szerintem, sokáig boltba se ment emiatt. Sőt egyszer még szóvá is tette nekem a vénasszony, hogy hogy érint engem, mikor hazarángatja a fiát bevásárolni, mert beláthatnám, hogy ő nem tud elmenni a boltba. Mondtam neki, hogy belátom, hogy havi egyszer egy nagyobb bevásárlásra elküldheti, hogy a nehezebb dolgokat hazahozza neki, de a sarki kisboltba ő maga is átmehet. Erre kiakadt, hogy ő gondolkodott a gyerekéről kiskorában, most őt kell ellátni és ő hogy menne el a sarki boltba.... szóval totál kész van az öreglány.
Én nem olvastam a kommenteket, de itt megálltam.
"Mikor a páromnak ezt szóvá tettem, azt mondta, hogy ezt csak én találtam ki, mert az anyja biztos csak jót akart és kiforgatom a szavait. " - szóval nem a boszi miatt érdemes felbontani a kapcalatot, hanem ezért.
Biztos, hogy kirugnam. Inkabb szenvednek most par honapot ha hianyzik, de nem tennem tonkre az eletem. Ha most 64 evesen ilyen a ven banya, szerinted mi lesz 70 es 80 evesen? Rosszabb esetben 90 evesen?
Akarod te ugy elni az eleted, hogy a ferjedet folyton ugraltatni fogja az oreglany? Hiaba laknatok kulon, boritekolom, hogy minden hetvegen az anyjanal bevasarolna, hazimunkazna vagy hazat ujitana fel. Aztan ez akkor lenne a legbosszantobb mikor gyereket is lenne, es szeretnel hetvegen kozos programokat harmasban. De apuka folyton az anyjanal logna. Ja es megmondom, mindig te lennel a hulye. Aztan mire rajonnel, hogy elszartad es valtanal, addigra 40 eves lennel ket gyerekkel tonkrevagott idegekkel, anyagilag leamortizalva.
Engedd ezt el es keress egy egeszseges fiut, rendes anyaval. Vannak am olyanok is sokan!
Én is erre a döntésre jutottam, előbb utóbb biztos hogy szakítanánk, ahogy azt az anyja is megjósolta annak idején, méghozzá kettejük miatt. Igazából már nem is az anyjára vagyok dühös, hisz ő egy rosszmájú, önző vénasszony, hanem a páromra, amiért ezt hagyja neki és elnézi minden húzását. Elvált nő sem akarok lenni, hosszú szenvedéssel teli évek után.
Korábban említettem, hogy félúton költöznénk össze (igazából Budapesten, az ország két végén lakunk, ő már 1 éve ott dolgozik, de így is több hétköznap inkább hazaingázott bevásárolni az anyjának, sőt havi 1-2 hétvégén is hazament az anyjához), mivel januárban államvizsgáztam ott kezdtem el jelentkezni munkahelyekre, viszont most abban a gondban vagyok, hogy például ma is hívtak egy állás miatt (épp mikor ebédeltem), de inkább nem hívtam vissza őket, mert ebben az esetben el kell utasítanom az állás (összes állást majd), mivel ha nem költözök oda, napi min. 3-3 óra ingázást nem akarnék bevállalni.
Az a hirtelen ötletem is támadt, hogy elvállalnék Bp.-en munkát, mert sajnos itt a közelben sokkal kevesebb álláslehetőség van, ráadásul Bp.-en sokkal jobb munkák vannak, úgy tennék mintha minden rendben lenne közöttünk és elkezdenék új albérlet után keresni titokban magamnak, majd mikor van tovább állnék és akkor hagynám faképnél. Csak sajnos ezt akkora szemétségnek érzem, hogy nem lennék képes megtenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!