Mit kellene tennünk? Anyósom szűk látókörű és minimalista, de mi többre vágyunk párommal folyt köv lent
Szóval anyósom nem a halálos ellenségem de visszahúz mindenben minket
Az ő mottója vettem húst ,főztem húst ,Venni fogok húst stb....
Az odáig rendben hogy szeret enni főzni de nála ezzel be is zárult az élet értelme ,és ránk is ezt akarja sújkolni,hogy legyen tele a hütő sokat főzünk
Hála istenek nem szűkölködünk ,és ennek ellenére ha lecserélünk 1 háztartási gépet vagy bármit,akkor fenn hangon anyósom szónokol hogy ebből hány kg húst tudtatok volna venni és jó volt még a régi minek flancoltok
Nagyon elegem van ebből,hogy anyagilag semmi közünk egymáshoz és rettegnünk kell tőle ha eglát valami új cuccot a lakásban vagy ha a feleségemnek veszek ruhát szépségápolási termékeket akkor jön megint hogy Gyerekek nem spóroltok mértnem a fagyasztóba vásároltatok be , és akkor én hiába mondom neki hoyg közel hozzánk a szuper market nem vagyunk rákényszerítve hogy előre vásároljunk
Feleségem is függ tőle érzelmileg,például parfümöt vagy egyébb dolgot nem vásárolhat sem magának sem a gyerekeknek mert akkor óra hosszákig csak fújja a magáét,hogy abból inkább bevásároltunk volna élelmet
Kiröhögött minket hogy akarunk 1 kisboltot nyitni és fejlődni , tanfolyam jogosítvány stb hogy minek az ...legyen krumpli leves és legyen tele a hütő
Ami kiverte a biztosítékot hogy ne legyenek barátaink , feleségem nem is mer nyitni ,pedig lehetne neki társasága és valahogy anyós mindig meg győzi hogy nem kellenek barátok mert csak kihasználnak és pénzt kérnek és persze a szokásos téma felesznek nálunk mindent
HiÁBA osszuk ki finoman hogy hagyjon minket a hegyi beszéddel és hiába tartunk vele 2-3 hét mosoly szünetet békülés után újra és újra lesújkol minket valahogy a minimalista világnézete ránk is kihatással van ,nem tudom mit kellene tennünk
Korlátozzátok a találkozást a minimálisra, azt is anyósnál, és akkor nem tud majd arról, hogy mit vettetek. Ha pedig pampog, akkor lehet kevésbé finoman is fogalmazni, hogy ő csak költse el azt, amit ő keres, a ti pénzetekhez semmi köze, úgyhogy pofaalapállás. Egy-két durvább beszólás után le fog neki esni, hogy erre ti nem vagytok vevők.
Elég látni évente kétszer, egyszer a szülinapján, egyszer karácsonyra, egyenként fél órára.
Ha mekeg, akkor egyenesen meg kell mondani, hogy azért, anyuka, mert nem szeretjük, ha beleszól az életünkbe, és nem veszi észre magát, hogy ez minket zavar.
Senki sem kötelez titeket, hogy naponta eltűrjétek magatoknál, akár anyós, akár nem.
De egyáltalán minek mondjátok el, hogy mit vettetek? Új hűtőt ok, hogy meglátja, de mondjuk egy parfüm? mi köze hozzá? Vagy együtt éltek?
Plusz egyébként ha valamit kölcsön kérne vagy bármikor ajándék járna, ne vegyetek neki semmit, mert lehetne mondani, bocs anyuka, inkább vettünk húst.
Az a baj, hogy finoman mondjátok meg neki a véleményeteket.
NEM KELL FINOMKODNI!
Mit kellene tenni?
Elköltözni vagy elköltöztetni az anyóst. Egyértelmű, hogy nem fogtok előrébb haladni. Rettegtek? Mitől? Ha egyszer, csak egyszer kéne erősen rápirítani és megmondani neki, hogy álljon már meg a menet.
Nem ordítani kell meg csapkodni, de nem is mosolyogva közölni, hogy "Jaj, mama, ne tessék beleszólni..." - és bazsalyogva kihátrálni.
Nem. Elé kell állni, és megmondani, hogy semmi köze hozzá a világon, hogy ti mennyit vesztek és esztek, mire költötök és mire nem.
Ki ez a nő egyáltalán? Nem lehetnek barátaitok?
Ne haragudj, de ha a feleségedet kicsit is zavarná, akkor tenne ellene, és nem hagyná, hogy a szűk látókörű édesanyja huszonakárhány (vagy több) évesen ilyen mértékben korlátolja.
Erre a nőre, mármint az anyósodra, nem lehet hatni ép ésszel, sem pedig szép szóval. Ha nem mondtok NEM-et, akkor addig fogja szívni az energiátokat. Elé kell tenni és megmutatni MINDENT, amit vettetek, mert ilyen alapon joggal hiszi, hogy féltek tőle, hiszen elrejtitek, amiket megvásároltatok.
Ez nem fair. Ha anyagilag nincs semmi összeköttetés vele, akkor IGENIS AZT CSINÁLTOK A SAJÁT PÉNZETEKKEL, AMIT CSAK AKARTOK!
És ezzel most nem egyetérteni kell meg bólogatni, hanem megmondani neki. Mert NEM kedvesen kell neki odaszólni. Hanem határozottan.
Azért zsarol titeket, mert hagyjátok.
NEM kell sajnálni. Ez az életet ő csinálta magának és jól is érzi magát benne ahogy írtad.
És NEM kell finomkodni sem. Küldd el nyugodtan a francba a nejed meg növesszen gerincet és ne az anyjának pucsítson családanya létére.
Mondok valami furcsát!
Az igazi gond nem anyósoddal van, hanem a feleségeddel!
"Feleségem is függ tőle érzelmileg".... "ne legyenek barátaink , feleségem nem is mer nyitni ..... valahogy anyós mindig meg győzi"
Na ez az igazi gond!
Ha a feleséged valóban felnőtt ember lenne, akkor (vérmérséklettől függően) elnéző mosollyal végighallgatná, vagy mérgesen kiosztaná, de mindenképpen AZT TENNÉ, AMIT HELYESNEK TART. Illetve veled (házastársával) egyeztetne, de amit ketten együtt helyesnek tartotok, azon nem változtatna. Akárki, akármit károgna.
Segíthet az, ha kevesebbet beszél feleséged az anyukájával, kevesebbszer hívjátok magatokhoz, hogy ne lásson bele az életetekbe, egyáltalán nem kell neki mindenről beszámolnotok.
De igazi megoldás csak akkor lesz, ha a feleséged érzelmileg függetlenedik az anyukájától.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!