Mit tud az anyja, amit én nem?

Már ne is haragudj, de te nem anyucihoz mentél lakni a szakítás után? Hát akkor meg? Mi ez a kettős mérce? Neked lehet, másnak meg nem?

Én amikor szakítottam a barátommal, 24 éves nő létemre kivettem egy kisebb lakást és kerestem lakótársat, hogy kevesebb legyen az anyagi teher. Elkezdhetnélek én is ennyi erővel osztani téged, hogy mennyire gáz vagy, hogy a mamahotelben laksz, de miért tenném, hisz semmi közöm hozzá és neked sincs semmi közöd az exedhez, mivel az exed.

Hagyd békén szerintem.

Mi van fáj a pici lelkednek, hogy nem te vagy álmai nője aki előtt térden állva könyörög?

A kérdésed alapján szerintem egy hajléktalan is többet tudna neki adni mint te.

Mit tud adni neki amit te nem? Nos, megszülte, azelött szerette, hogy bárki más tudott volna róla! Hol tudsz te adni neki ilyet? Ő a kicsi fia, a szeme fénye, nem fog vele veszekedni mert büdös. Szó nélkül fog rá mosni, fözni, mégha szerinted sz@r kaját is. Az mindig finomabb lesz mint amit te valaha is csinálnál. Összeszürték-e a levet? Maximum csak a te mocskos, féltékeny fantáziádban!

Inkább szakadj már le róla! Inkább menj szórakozni és keress mást!

Te szimplán hülye vagy.

ÉS semmivel nem gázabb, hogy ő hazaköltözött a szakítás után, mint az, hogy te is hazamentél.

Kár a gőzért, kisasszony akárhányszor szembesítve van a korábbi kérdéseivel ill. neki nem tetsző válaszokat ad, onnantól csak lapít, mint szar a fűben :D

Majd pár nap/hét múlva megjelenik megint. Lehet élvezi, ha elküldik a pcsába :D

Fú de gáz hogy apuval-anyuval laksz, mondd, hármasban szexeltek?

Elmebeteg vagy!

Szerintem ez a szerencsétlen kérdező csak véletlenül tett fel hasonló kérdést, mint az a másik. Az adatok se stimmelnek, az írásmód se stimmel. Persze mondhatjuk, hogy direkt megváltoztatott mindent, elmaszkírozta magát és bohócorrot ragasztott, de a kérdés kiírásának dinamizmusa nem utal mesterkéltségre, mondhatni kizárja azt.

Abban semmi fura nincs, hogy hasonló a problémája, van hogy egy nap kiírnak szóról-szóra ugyanolyan kérdéseket, hát ez van: 7,8 milliárd embernek nem lehet 7,8 milliárd különböző párkapcsolati problémája, általában 4-5 fő téma köré csoportosul az összes ilyen kérdésfeltevés!

A kérdés és a későbbi kiegészítések valóban arra utalnak, hogy a kérdező érzelmileg nagyon érintett, nem is volt egy jó ötlet ezt a kérdést kiírni, ezzel már valószínűleg ő is szembesült a kommenteket látva.

De ha esetleg adva az intelligenciánkra udvariasan keresztülnézünk ennek a pszichológiai hátterén, akkor a kérdésekre én az alábbi válaszokat adnám:

Egy 31 éves férfitől és nőtől is furcsa, ha a szüleivel él együtt, de a férfi párkapcsolatra való esélyét valamiért jobban rontja, különösen ha csak az anyjával lakik. Te is azt gondolod, hogy ciki és a nők nagy részének Hozzád hasonlóan fenntartásai vannak ezzel, tartva tőle, hogy egy gyámoltalan anyámasszonykatonájáról van szó, aki felemás cipőben indul el reggel és nem tud kicserélni egy villanykörtét. De be kell látni, hogy ez az a férfi, akivel Te együtt éltél. Ez benne van a személyiségében. Ha szeretted, akkor ezzel együtt szeretted, ha meg ez mégis problémát jelent számodra, akkor be kell látnod, hogy nem ideális partner neked és fölösleges ennyit bosszankodnod rajta, vagy egyáltalán foglalkoznod vele.

Várni 1-2 hónapot, hogy előjönnek-e ugyanazok a problémák. - Ezt nem pontosan értem, hisz azok a problémák nem várhatóak, amik csak együttéléskor jelentkeznek. Másrészt a párkapcsolat egy kemény önismereti pálya, nem olyan, hogy van a párkapcsolat és akkor megjelennek benne problémák meg eltűnnek. Ha dolgoztok magatokon (nem EGYMÁSON!!! :D) akkor a problémák redukálódnak vagy megtanuljátok kezelni őket. Rossz hír, hogy ez minden párkapcsolatban így lesz. Ennek már vaskos pszichológiai irodalma van, s szerencsére olyan szakkönyvek is vannak, amik érthetően világítanak rá a legáltalánosabb együttélési vagy nemek közti különbségekből fakadó konfliktusforrásokra. El se hinnéd, mennyi olyan dolog van mindenkinek az orra előtt úgy, hogy mégsem látjuk.

Anyjának segít: hát ha vele él együtt, neki segít. A para ebben inkább az, hogy egyedülálló anyja valószínűleg kapva kap azon, hogy ismét van lakótársa.

És itt meg is válaszolhatom az utolsó kérdésedet, mert ez is egy jól ismert és hát elég veszélyes pszichológiai jelenség, hogy az egyedül maradt korosodó anyukák a fiaikat néha túlzottan magukhoz láncolják. Persze ez kétszereplős játszma, a férfinek is kényelmes lehet ismét beleülni az anyuka ölébe (képletesen értve), vagyis hagyni hogy főzzön-mosson rá a nő (oké, a Te leírásodban nem, de azért ott lakhat), cserébe ő felcipeli a szekrényt, meg elviszi vásárolni, nem minden férfinek fekszik azért ez a szerep szerencsére. Ez nem párkapcsolati viszony, hanem egy mesterségesen elhúzott "anyuka pici fiacskája" viszony, amiben mindkét fél jól érzi magát, a fiacskának kényelmes, az anyuka elűzi magányát, meg fontosnak érezheti magát azzal, hogy ellátja a gyermekét. Ez akkor igen súlyos, ha ebben tényleg annyira partner a gyermek, hogy nem kívánkozik párkapcsolatba, vagy úgy választ párkapcsolatot is, akitől ugyanezt a gondoskodást megkapja, csak a buktató az, hogy ez nem egy felnőtt szerep, a párkapcsolati szerepek el lesznek tolódva, nem két felnőtt lesz a kapcsolatban, garantált a tragikus végkifejlet.

Ha nagyon kombinálnék, akkor azt gondolhatom, hogy a házsártos telefonhívások is azt sejtetik, hogy az anyuka láncolni akar, s a barátod azért érzi most nyugalomban magát a veled éléshez képest, mert épp erre játszik az anyuka, hogy megmutassa a gyermeknek, hogy a legjobb mégis az ő szoknyája mellett, mint a "gonosz" más nők mellett. Ebbe az szólhat bele, ha hirtelen feltűnne anyuka horizontján egy potenciális férfi, akkor anyuka nagy valószínűséggel ismét házsártossá válna, esetleg gyorsan ki is tenné a szűrét pici fiának, legalábbis a gyakorlat ezt mutatja.

Azt honnan tudod, hogy szerelmes beléd? Mert így a leírásodból ez nem nyilvánvaló, az viszont igen, hogy Te nagyon kötődsz hozzá. Ha újra szeretnéd kezdeni a kapcsolatot, akkor érdemes lenne először távolabbra helyezkedned tőle, mert ekkora érintettséggel nehéz racionálisan gondolkodni és tényleg előremozdítóan viselkedni. Most még inkább kétségbeesett vagy és a látszatban keresed a logikát ahelyett, hogy mélyebbre néznél.