Párom az anyjával beszl meg mindent, vagyis előbb, mint velem! Többet is beszélget vele, mint velem! Nektek nem esne ez rossul?

Gondolom, anya vacsorával várja, amikor végez, amíg eszik a párod, melléül, és mesél neki a napjáról, aztán tovább beszélgetnek. Jó kapcsolat van köztük, ez valószínűleg akkor is így zajlott, mielőtt te képbe kerültél.

Ha át akarod venni a beszélgetőtárs szerepét (aminek már nagyon ideje lenne), tedd félre a sértődöttséget. Ilyesmit fokozatosan lehet elérni, pláne, ha te laksz anyósnál, és nem fordítva. Várd lent a párodat te is, szállj be a beszélgetésbe, akkor irányítani is tudod. Ha ott vagy, véget is tudsz vetni neki azzal, hogy "szívem, biztosan elfáradtál, gyere, menjünk aludni." Aztán átveheted a vacsi tálalását, a készítését is. Ehhez türelem kell, de kedvesen és kitartóan elérheted, hogy egy idő után a mama fog visszavonulni.

Nem tartozom a "régi iskolá"-hoz, de egy férfi, aki reggeltől estig melózik a családjáért, annyit megérdemel, hogy a felesége ott várja, amikor végez, ahelyett, hogy sértődötten cirkuszol vele. A köldökzsinór még nem szakadt el nála, sajnos, de őszintén szólva esetetekben ez rajtad is múlik.

Ez komolyan a felnőtt téma? Értelmi szinted kb egy ötévesé... nem, még az is kimondja, ha valami baja van.

Ha képtelen vagy kinyitni a szádat - mitől félsz, megver, elhagy érte? Mert akkor jobb is elmenni -, ne tedd, de akkor nem kell siránkozni.

Én önmagában azt problémának látom, hogy ti (kérdező és férje) gyakorlatilag nem találkoztok.

Munka után műhelyben dolgozik, este 10-11-kor még egy órát lent beszélget. Utána, gondolom, csak bezuhan az ágyba. Ez nem házasság és nem család! És a kisfia? Azt képzeli, neki nincs szüksége apára? A férjnek nincs igénye beszélgetni, játszani, mesét olvasni, fürdetni, egyszóval FOGLALKOZNI a saját fiával?

Az, hogy a köldökzsinór még ott van anyja és közte, csak hab a tortán.