Az anyósommal nem jövök ki, a barátom nem áll ki mellettem. Tudnátok valami tanácsot adni?

1. Ha az anyós beteg, akkor nem beszámítható, nem felelös a tetteiért. A barátodnak kellene ellenöriznie, hogy szedje a gyógyszereket.

2. Amennyiben ezt nem tesz meg, nem várhatsz el semmit sem az anyóstól, sem a barátodtól. Ilyen esetben oda sem költöztem volna egy ilyen beteg emberhez.

3. Viszont a lehetséges megoldásokat eleve kizártad, ezért nem sokat lehet javasolni, mert vagy elköltöztök, vagy te költözöl egyedül, más módon nem lehet változtatni a helyzeten.

4. Ha a barátod ilyen választ ad, hogy hagyd el, akkor ezzel csak zsarolni akar, hogy ne menj el. Ha ezt hagyod, akkor me reklamálj.

Én elhagynám. Hasonlítsd már össze a két állapotot, hogy milyen voltán a pasid előtt, meg milyen vagy most. Még a szobából se mersz kimenni. Ilyen életet akartál magadnak? A skizofrén anyósod 90-95 éves koráig is elélhet, mert "csak" skizofrén. A pasid egy fäsz, aki annyit mond a gondjaidra, hogy akkor hagyd el. Te meg lassan már csak egy rakás szar leszel, mert hat év alatt teljesen kifacsar és leépít ez a béna kapcsolat.

Az egészséges kapcsolatok gyümölcsözőek, és nem lelkironcsot csinálnak az egyik vagy mindkét félből. A tiétek nem ilyen.

Feltételezem fiatal vagy. Jobb az ilyenből időben kilépni, mint kivárni azt, hogy beleöregedj és nehéz legyen midnent újra kezdeni.

Ráadásul az elmebetegségeknél az öröklődésről is érdemes beszélni, szeretnéd, ha terhelt gyereked születne ettől a pasitól, vagy szeretnéd, ha előjönne majd nála is?

tervezel a pasival valamit?

mert ha nem akor tök felesleges ezt türni

Én megértem a fiú problémáját, de akkor is a te párod - lehetne, tehát melletted a helye bármikor, bárkivel szemben.

(apám se állt velünk szóba 2 évig, mert nem tetszett neki a feleségem. hát így járt).

Beteg embert azért nem kéne ilyen lazán venni, a fiának se.