Ilyen feltételekkel bele menétek abba hogy oda költözettek az apósék házába?

Üljetek le vele beszélni és szép nyugodtan mondjátok el neki, hogy köszönitek, hogy segíteni szeretne a tetőtér beépítésénél, de azt ti szeretnétek teljesen csinálni a ti ízlésetek, elgondolásaitok szerint, a saját szervezésetekben.

Ha megérti jó, ha nem, akkor legalább tudjátok, hogy nem szabad odaköltözni.

Kedves Kérdező,

egyetértek az előttem szólókkal, én sem költöznék így oda após házába.

Ha mégis így döntenétek, akkor még egy dologra felhívnám a figyelmedet.

A házon végbevitt értéknövelő beruházás (tetőtér beépítés) ha jól értem, akkor a te és a "párod" (férj? élettárs? barát? - nagyon nem mindegy jogilag!!) közös megtakarításából menne, igaz?

Amennyiben nem vagytok házasok, úgy különösen nagyon figyelj arra, hogy a te megtakarításaidból a számodra - jogilag- vadidegen "apósod" (barátod apja) házára költött összeg pontosan dokumentálva legyen (közjegyzői okiratot ajánlanék, ennek díja kb. 20-50 eFt körüli összeg).

Mert ha az aktuális "pároddal" szétmentek és nincs ilyen papírod, akkor elg nehézkes lesz bizonyítani, hogy akár milliókat is beleöltél más tulajdonába. Gondolom egy ilyen volumenű beruházás bőven 5+ millió forintba kerül (nyugodtan kitérhettek esetleg a jelentősebb berendezési tárgyakra is, mint pl. beépített bútorok, riasztók, műszaki eszközök stb.)

Amennyiben a párod a férjed is és van különvagyonod (pl. örököltél valamikor, a házasságba megtakarítással mentél stb.) akkor se sajnáld ezt a pár tízezer forintot arra, hogy korrekten dokuemntáljátok a dolgokat.

A "párod" esetében sem lenne haszontalan pl.:

- az értéknövekmény arányában tulajdonjogot (esetleg a tetőtéri rész arányában kizárólagos haszonélvezeti jogot is) bejegyeztetni

- az apja és a "párod" viszonylatában is dokumentálni akár közjegyzői okirattal a beruházást (az egy dolog, hogy potenciális örökös, de akár az édesapa, akár az édesanya a saját tulajdonrészére bármikor köthet eltartási vagy életjáradéki szerződést, azt jelzáloggal megterhelheti vagy eladhatja- akkor bizony keserves örökség vár a "párod"-ra.

Sajnos nem lehet tudni, mit hoz a jövő, előfordulhat olyan, is, hogy bármelyik szülő elmeállapota is leromlik olyan mértékben, hogy aláír valami haszonlesőnek is hasonló dokumentumot (ha nincs gondnokság alatt valaki, akkor hiába nyilvánvalóan demens, attól még jogképes!), de a "párod" és a szülők viszonya is megromolhat, elmérgesedhet, akár jogilag ki is tagadhatják az örökségből (a kötelesrész értéke pedifg akár kisebb is lehet, mint a jelenleg tervezett beruházásotoké!), de akár szabadon más javára is végrendelkezhetnek a fiuk tudta nélkül.

A későbbi nézeteltérések elkerülése végett én a "párod" helyében bizony írásban beszerezném MINDKÉT tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulását a beépítéshez (melynek melléklete lenne a tervrajz és az értékkalkuláció is). Az ördög nem alszik.

Kérlek gondolkodj felelősen az anyagi-jogi kérdésekben is.

A dolog pszichés részéhez: számomra nem kecsegtetne semmi jóval a későbbi "apóssal" való kapcsolatra, együttélésre nézve az, hogy ő már most előre intézkedik. Ezt sürgősen rendezni kellene egy tisztázó beszélgetéssel.

Semilyennel. Kösz, éltem már úgy, hogy más diktált, mert "az én várom, az én házam".

Apósod egy durva, énhatárokat nem ismerő és nem tisztelő agresszor. Fel sem merülne bennem ilyesmi, hogy odaköltözzek ilyen emberhez! Sőt! Olyan messzire menekülnék tőle, amilyen messze csak lehet.

akkor sem koltoznek oda ha nem lenne semmi kikotese, meg a sajat szuleimhez sem.

ha van penzetek felujjitasra akkor inkabb gondolkozzatok sajat lakasba. nyilvan tobbe kerul, da a nyugodt elet megfizethetetlen!

Nagy hülyeség más házába beletenni egy forintot is, hidd el, már én is látom!

Mi csak! egy szekrényt akartunk, de nem tudtunk venni, mert megmondták nekünk ha mi elmegyünk ugyan nekik meg marad az üres szoba! 30 éves szekrény... A fia kedvéért se nem, nem, nem, semmit! De amikor azt mondtuk (még ezelőtt a szekrényes dolog előtt), hogy kifessük a szobát saját pénzünkön, senki nem mondta, hogy ne mert ha elmegyünk milyen már, hogy szépen ki van festve!