Anyósom messze lakik, néha eljön látogatóba és olyankor egy egész kocsi holmit idehoz. Nincs szükségem rájuk és nem is tetszenek, mit tehetek?
Bolhapiacokra jár és mindenfélét összevásárol nekünk, pedig finoman jeleztem már, hogy ez sok ajándék, meg nincs szükségünk, meg nincs helyünk... de ő folyton csak hoz valamit. Nagyon kellemetlen a helyzet, mert semmiképp sem tudom ennél világosabban az értére adni. A legnagyobb baj, hogy olyasmit, amire semmi szükségünk sincs, ráadásul nem is az én ízlésem.
Most pl. hozott egy egész kávésszervízt randa, régi, olyan nagymamás virágos - de nekünk van rengeteg kávéscsésze, sokkal szebbek, designer darabok, nem volt erre szükségünk!
Meg 2 bárszéket, közben nekünk se itt, se a leendő házunkban nincs semmilyen bár betervezve, az inoxt meg utálom.
Nem is értem, hogy gondolja, hiszen láthatja, van mindenünk és nem értem, hogy lehet annyira zéró ízlése, hogy ne vette volna észre, milyen gondosan válogatok össze mindent!
Az már egy külön sztori, hogy kaját is hoz, mintha nem tudnánk vendégül látni, még kenyeret és ásványvizet is hoz, a falnak megyek, 5x jövünk fel a lépcsőn, húst is hozott, kávét, vajat.
Gondolom, hogy valami mínusz-érzése van és most mindent meg akar adni a fiának, amit nem tudott kiskorában, mert szegények voltak - de erre most (pláne ilyen formában) nincs szükség!
Mit tegyek?!
Na most írt, hogy megérkeztek.
Erre megírtam, hogy köszönjük még egyszer az ajándékokat, de mint mondtuk, erre nincs szükség és máskor ne cipekedjenek, nagyon kérjük őket!
Írásban könnyebb volt.
Lássuk milyen eredményre vezet. Szerintem semmilyenre és majd legközelebb megint ugyanez lesz és akkor picit keményebbnek kell lennünk a férjemmel és esetleg bizonyos dolgokat erővel visszaküldeni velük.
Ja még egy LÁDA kocsonyát is hozott. Nem doboz, inkább láda, tényleg!
Úristen. Most olvastam a listát, kérdező, szóhoz sem jutok.
Szörnyen nagy mázlistának érzem magam. A párom anyja totál rendes, csupa tökéletes ajándékot ad karácsonyra (géniusz ebben, komolyan), most ugyan hoztunk a párom cuccaiból és suttyomban idepakolt 2 porcelánangyalkát és egy üvegdelfint, de ez az összes nem kellő cucc tizensok év alatt... (Visszavisszük neki, hogy kell-e, mert ha nem, kidobjuk.)
Az ételeket, amikre nincs szükségetek, visszapakolnám neki, sajnálom, utálok ételt kidobni, no.
A kávéskészletet simán ki lehet dobni, a bárszék irritálna, mert a nagy tárgyaktól azért nehezebb megszabadulni. Főleg, ha nem is totál értéktelenek (kvázi semmit nem tudunk eladni, a felrakás gondolata is elborzaszt minket, túl nagy macera, jaj. ilyen is van). A saját kacatjaimat alig tudom kidobni, engem is felborzolna, ha hoznának, ráadásul úgy, hogy megvették, feleslegesen, ez szörnyű :(
Én tuti leülnék és végigkérdezném, hogy mégis mi a csuda van a fejében, valamint soha, soha, soha nem fogadnék el vackokat.
1. A kérdést hagynám, hogy a férj tisztázza a saját anyjával, az ő dolga. Ha legközelebb hoz vmit az anyós, nem venném át.
2. Az eddig kapott cuccokat jofogason, vateran értékesíteném.
Tényleg a legegyszerűbb megoldás, ha megkérdezi,h mit hozzon, ne azt mond h semmit, hanem mondjál valamit! Pl. főzök, de segítség lenne ha Mari néni hozna sütit.
Amikor meg ott van, elmesélni h mit terveztek és akkor ha jön legközelebb, lehet azt szerzi be. Pl. ide akarunk venni egy sötétbarna cipős szekrényt, kb. fél méter magasságút 2 polccal de még nem találtunk sehol jó áron. Ha esetleg lát Mari néni valahol, szóljon.
És akkor majd levadássza nektek és mindenkinek meglesz az öröme:)
17-es, érdekes, hogy úgy általában tervekről volt szó, de hiába. Pl. volt szó arról, hogy új matracot veszünk, erre mégis 2 bárszéket kaptunk, tök feleslegesen :)) inkább szállt volna be 10 000 forinttal a matracba és kész.
Biztos azt vásárol, amit jó áron megkap, nem érdekes, kell-e, de jó áron van és akkor meg kell venni... tényleg el fogom adni és megmondom, nincs tervben bár, de a pénzt betettük a matrac árába.
Egyébként semmit se válaszolt arra, amit írtam, tehát legközelebb megint kezdődik minden előlről.
Esélytelen. Most válaszolt arra, amit írtam, hogy ne hozzon már semmit.
"Adjon az Isten egészséget és erőt, hogy eztn is tudjak segíteni nektek."
Ez volt a válasza. Na én most lemegyek a pincébe és lefotózom a 2 széket és eladom az interneten, mert nagyon ideges lettem.
És eladom a kuktát is, amiből édesanyám halála után 4 maradt rám, és idehozott ő is egy ötödiket, pedig én NEM főzök kuktában, mert félek tőle.
Mi a francra jó mindez? Kinek?
Ember, fogd a kajákat és add le valamelyik jótékonysági szervezetnél, hogy osszák ki a hajléktalanoknak. Budapesten bármelyik aluljáróban te magad is kioszthatod a kaját.
Ami nem kaja, az vatera.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!