Anyósom kellemetlen helyzetben hozott, más is így reagálta volna le?
Anyósom unokájának kb 5-6 hét múlva fog megszületni a gyereke.
Múltkor beszéltem a leányzóval (19 éves), hogy mik vannak már meg a babakellékek közül, mondja hogy semmi.
Furcsának is tartottam de annyira nem mentem bele.
Ma ám kiderült, hogy miért nincs semmijük.
Drága anyósom azt mondta nekik, hogy mi mindent odaadunk nekik és semmit ne vegyenek és ezt ők ketten ilyen kis ügyesen kitalálták.
Gőzölt a fejem az idegességtől mikor ezt tök nyugodtan benyögte.
Megmondtam, hogy álljon meg a menet. Majd ha én/mi úgy döntünk, hogy valamit akarunk akkor odaadjuk. Mégis, hogy képzeli, hogy amiért mi megdolgoztunk vagy a szüleimtől ajándékba kaptuk csak úgy puszira odaadom annak aki felcsináltatta magát. És mivan ha mi is akarunk még egy gyereket.
Most megy a puffogda, hogy milyen önző dög vagyok mert szegény kislány nem tud semmit megvenni és milesz most velük.
A férjem szerencsére velem ért egyet így ebből nincs probléma.
De még ha nem is így lenne, akkor sem lenne olyan, hogy nem én döntöm el. Szerencsére nálunk nincs ilyen elnyomás.
Ő is tudja, hogy a dolgok nagy részét az én szüleimtől kaptuk, míg az ő családja egy kisruhát nem adott.
Mivel a leányzó is bepufogott, hogy ő ezekre a dolgokra számított és rám haragudott meg nem a mamájára aki csak ezt kitalálta így azt a pár dolgot sem fogom odaadni.
Arra céloztam, hogy a férjének is van beleszólása, nem is kicsi, és ha a családtagok megbeszélik vele, mielőtt hazaér, jön a következő kellemetlen szituáció: az esetleges konfliktus a házastársak között. Ez nem egyszemélyi döntés, nyilván közösen szerezték be a holmik legtöbbjét.
Ezért érdemes lehiggadni, bármilyen bosszantó az ügy, hogy ne gyűrűzzön tovább a veszekedés a házastársak közé is.
"Ő is bedurcizott, hogy ő ezekre a dolgokra számított és neki/nekik nincsen pénzük megvenni mindent."
Éljenek a felelősségteljes kismamák. Mégis mi a fenére szeretne gyereket szülni, mások jóindulatára?
Nem szoktam olyat írni, hogy a semmire ne vállaljon valaki gyereket, mert nem mindenkinek van meg egyből minden, de az a pofátlanság teteje, ha ezeket a dolgokat mástól várjuk, mint valami alapszolgáltatást, ami nekünk jár. Szerintem innentől kezdve oldja meg a kisasszony a problémáját.
Én erre nagyon harapok, mikor a gyerek cuccokra úgy gondolják, hogy most épp úgy sem kell és majd odaadják. Na nem. Jó hogy nem már az esküvői ruhát kérik attól, aki nem kölcsönözte, mert többet úgy se kell.
Még a ruhákkal úgy vagyok, hogy hagyján, bár azt sem szívesen, de azért a többi túlzás. A kiságy, pelenkázó, etetőszék stb. azok mind olyanok, hogy évekig szolgálnak. Ha teszem azt teherbe esek, akkor utána még én érezzem magam szarul, hogy visszakérem, mert nekem is kell, pedig ők már olyan jól berendezkedtek bele vagy mi?
Nekem azok a cuccok addig kellenek, míg teljesen biztos leszek benne, hogy nem lesz több gyerekem. AKkor viszont, ha már biztos nem lesz több, akkor eladom őket, és úgy adom el őket, hogy tudom, hogy szép állapotban vannak, mert mi vigyáztunk rájuk. A pénzből pedig olyat veszek, ami amúgy is kell mondjuk a gyerek szobájába stb.
"ő ezekre a dolgokra számított"
Megkérdezném tőle hogy figyelj már, a fizetésem ne adjam mindjárt oda neked?
"utána még én érezzem magam szarul, hogy visszakérem, mert nekem is kell, pedig ők már olyan jól berendezkedtek bele vagy mi?"
Még régen olvastam pont ilyen kérdést, ott ezen ment a felháborodás hogy mégiscsak vissza akarták kérni, mert kellett volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!