Szerintetek ez elfogadható kompromisszum a részemről?
Anyósom a legelső pillanattól kezdve utált, így ő sem lett az én szívem csücske. Aztán három hónapja, amikor megszületett a babánk a férjemmel, a gyerek érdekében megpróbáltuk (illetve még most is próbáljuk) rendezni anyóssal a viszonyunkat.
Hétvégén itt voltak látogatóban és rákérdeztek, hogy lesz-e keresztelő. Én kedvesen, de határozottan mondtam hogy nem, én nem vagyok vallásos és a férjem sem (bár ő vallásos nevelést kapott kiskorában), így eszünk ágában sincs megkeresztelni a babát. És egyébként is, ha esetleg találnánk olyan papot, aki hajlandó úgy megtartani a keresztelőt, hogy templomi esküvőnk se volt, én sem vagyok megkeresztelve, és aki a baba keresztapja lenne, ő sincsen, akkor is egy rahedli pénzbe kerülne ez a ceremónia. Ráadásul feleslegesnek tartjuk és képmutatásnak is, ha egyszer ateisták vagyunk mindketten.
Erre anyósom, mintha meg se hallotta volna, elkezdte szervezni a baba keresztelőjét. Hogy ő ismer egy papot, aki elvállalja "viszonylag olcsón", meg hogy miért nem a sógorom lesz a keresztapa, meg hogy ott a templom közelében van egy szuper étterem, ott ebédelhetnénk, és hogy ő majd vesz a babának a ceremóniára szép fehér ruhát, stb, stb.
Arra gondoltam, hogy felajánlom anyósnak az így is törékeny viszonyunk megtartása miatt, hogy keresztelő ugyan nem lesz, de névadó ünnepséget hajlandó vagyok tartani. Ez kb ugyanaz, csak polgári szertartás, minden vallásos felhang nélkül. Itt mondhatnak beszédet a rokonok ha akarnak, tehetnek fogadalmat a szülők, nagyszülők és keresztszülők, szóval ha már anyós ragaszkodik valamiféle szertartáshoz, ezt én sokkal emberközelibbnek és elfogadhatóbbnak tartom a keresztelőnél. (És persze harmadannyiba sem kerül a dolog.)
Mit gondoltok, ha ezt felajánlom, az elfogadható kompromisszum lenne? Így nem vagyok teljesen elutasító sem, ugyanakkor kiérezheti a döntésemből azt is, hogy nem az a valaki vagyok, akire rá tudja erőszakolni a saját akaratát.
válasza: válasza:
válasza: válasza:Nem, ne menj bele a játszmájába!
Nem szükséges "kompromisszumot" kötnöd e kérdésben, mert csak ti ketten, a férjeddel vagytok döntési helyzetben.
Az elfogadható válasz az, ha felhozza az anyós: kedves anyuka/Gizi néni, mi ateisták vagyunk, részünkről képmutatás lenne és hazugság a keresztelő megtartása, így úgy döntöttünk, nem tesszük. Nem sértjük meg senki hitét azzal, hogy hazudunk egy ilyen szertartáson. Keresztelő nem lesz. Pont. Mosoly.
Anyósom vallásos, van már 3 másik unokája a babán kívül, és azzal érvel, hogy "dehát a többi unokája anyukája sem vallásos, mégis bevállalta a keresztelőt az ő kedvéért".
Legyen ez a sógornőm gondja, én ugyan nem megyek ebbe bele, és őszintén szóléva nagyon sajnálnék erre a dologra 100-120ezret kidobni.
válasza:Amit leírtál, az ránk is érvényes. Kivéve, az anyóst, mert az enyém egy tündér. :)
Mi egy centet se fizettünk, nem kért a pap semennyit sem.
Annyit mondott, hogy esetleg a templomi gyűjtő ládába dobhatunk bele annyit, amennyit szeretnénk, név nélkül.
Egyébként 20ezret dobtunk be egy borítékba.
Megvolt a keresztelő is. a férjem se vallásos, templomi esküvőnk se volt (bár felajánlotta, hogy bármikor összead minket anyagi vonzat nélkül). A két keresztszülő ugyan vallásos (papíron), de mivel felesküdtek, hogy a keresztény neveltetést fogják előnybe részesíteni, így ez sem okozott problémát.
Most készülünk a második gyermekünk keresztelőjére is. Ott pl. egyik keresztszülő se vallásos, nincsenek megkeresztelve sem. Ezzel sincs problémája a papnak.
Szerintem, keress egy olyan papot, mint a miénk.
Már, ha nem okoz problémát nektek a keresztelő. Az anyóst meg ennyivel állítsd le és kérd meg, hogy hagyja meg neked ennek szervezését, majd szóltok, hogy mikor lesz az esemény és, hogy hol.
válasza: válasza:A férjed talán lenyugtatja majd. Elég rosszul jött ki, hogy ezt tőled kérdezte és nem a fiától.
A ti döntésetek és kész.
Ha viszont ő vallásos, és csak azért akarja, akkor a névadó dologba sem fog belemenni.
mondjátok meg mindketten hogy nem lesz és kész.
válasza:Ha vallásos és azért akarja a keresztelőt, akkor semmi értelme ennek a kompromisszumnak, mert neki nem jelent semmit. Sőt még a keresztelő kcsúfolásának is tarthatja.
Szerintem ezen nem érdemes rágódni, ha más se keresztelte meg a gyereket a családban és azt is elfogadta, akkor ezt is el fogja fogadni
válasza:én 19 éves vagyok. én is ateista vagyok. nem vagyok megkeresztelve(egyedül a családban). igazából nem bánom. de a vallásos nagymamám sose tekintett rám úgy mint a többi unokára aki meg volt keresztelve. rengetegszer hangsúlyozta, hogy még sosem késő.. és igazából engem okolt, mintha én tehetnék róla hogy kiskoromban nem kereszteltek meg..
én azt mondom hogy ne vállald be anyós kedvéért. de ha hasonló módon próbálná majd megkülönböztetni az unokáját, mint engem a nagymama.. akkor avatkozz közbe és védd meg a gyereket!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!