Az anyósom tényleg sokat segít, de miért kell úton-útfélen visszahallani, hogy nélküle nem lennék sehol?
3 kisgyerekünk van, a kicsivel itthon vagyok gyeden. Mióta gyerekünk van, tényleg igyekezett minden héten elvinni Őket 2-3 órára, ami óriási segítség, ez vitathatatlan. Tényleg mindig megköszöntem, virágot vittem Neki, stb.
Abban a szabadidőben úgy döntöttem, hogy nem fodrászhoz megyek, sorozatot nézek, hanem tanulok. Soha nem kértem, hogy ekkor meg akkor vigye el a gyerekeket,ha épp ideje úgy engedte, akkor mentek. Ennek ellenére kicsit rosszul esik azt hallgatni mindenhol (tényleg, a zöldségestől kezdve az általam nem is ismert emberekig), hogy azért jutottam eddig, mert Ő mennyit segített. Tényleg segített, de elmondása szerint egy nagymama természetes igénye, hogy az unokáival legyen, akkor meg onnantól az én döntésem, hogy azt az időt mire hasznosítom, nem?
A nagymama nyilván örök életében szerette nagydobra verni a tetteit és önmagát dicsőíteni.
Óriási esély van rá,hogy nem fog már változni,így ne is várd a csodát.
Hagyd rá,Te tudod,hogy amit elértél azt mind magadnak köszönheted és akiknek a nagymami mesél,azok úgyis ismerik,hogy "csak mesél" - levonják a következtetéseket és ennyi,nem több.
Fel a fejjel :)
Azért valahol igaza van, nem? ha nem biztosítana neked ennyi szabadidöt, akkor nem tudnál tanulni, tehát az ö segítsége nélkül nem jutnál elöbbre.
Ezt el kell fogadni, mint tényt, föként mert érzésem szerint nem rosszindulatúan mondja.
A nagymama terjeszti úton útfélen, hogy nélküle nem mész semmire, vagy az emberek látják, hogy épp ő van a gyerekkel, vagy megint ő vitte játszótérre...stb? Mert sokan ebből egyenesen arra következtetnek, hogy bezzeg neked milyen egyszerű, mert ott a mama, vagy hogy a mama nélkül nem is bolgodulnál.
Ezt azért jó lenne tudni, mielőtt esetleg elromlik köztetek a viszony, aztán kiderül, hogy nem is tehet róla.
Hozzánk közel lakott anyukám, és én is tanultam, amikor otthon voltam a gyerkőcömmel. Anyu vitte játszótérre a gyereket, és én nekem is úton útfélen mondogatták, hogy milyen jó, hogy anyu foglalkozik a gyerekkel.
Először is köszönöm szépen a válaszokat!
Tényleg nagy segítség, de megfordítva a kérdést: ha nem tanulnék, akkor nem is találkozna a gyerekekkel? Nem azért van Velük, mert én tanulok, hanem azért, mert szeret Velük lenni. Én meg ezt az időt próbálom jól használni, ennyi. És amellé, amit Ő segít, még azért nekiülök éjszaka, délután, amikor alszanak a gyerekek, stb., sokkal több időt fordítok rá, mint heti 2-3 óra, ezért akkor is úgy érzem, hogy ez nem az Ő érdeme.
Sajnos a terjesztésről meg annyi, hogy ezt az Ő szájából hallják az emberek, az öcsémet pl. fel szokta hívni, hogy ezeket elmesélje Neki, ha a zöldséges nem is a legjobb forrás, tesómtól el tudom hinni, hogy állandóan ócsárol.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!