A barátommal 4 éve járunk együtt. Az anyja mindig megtalálja a szálkát bennem. A többi lent. Mit tegyek, hogy elfogadjon?

Pontosan az miatt, mert nem vagyunk egyformák azért kellene, hogy ő is elfogadjon mást is amilyen.. Én hallom az emberektől, hogy velük is szokott így viselkedni.

Hogy szólhat bele másnak az életébe? Nekem is vannak szüleim akik így neveltek, akkor neki el kéne fogadni, hogy én ilyen vagyok.. És ha lesz egy gyerekem a páromtól? Akkor is majd hagyjam, hogy beleszóljon hogy neveljem?

Köszönöm #18-as . Végre valaki aki együtt érez velem.

Én köszönöm a válaszokat másnak is, de ha nem tudjátok átérezni az én helyzetem akkor hiába írtok olyat, hogy vegyél etikett könyvet.. Lehet, hogy nektek még nem volt anyósotok? Volt már néhány kapcsolatom, de egyik anyós sem viselkedett így. Az elejétől kezdve próbálok rendes lenni, de apróságokon kiakad és ezt nehezen lehet kezelni. Mivel itthon nem mondom mindennél, hogy "tessék" azért sem mondtam akkor sem neki.. nem tudom megérteni mi ebben olyan megsértő.. Tegnap a barátom nem köszönt fel anyunak.. de nem tette szóvá, nem mondott semmit sem. Néha úgy érzem nem ez a baja velem, hanem egyántalán nem bír az elejétől kezdve. Teszek valami jót, és abban rögtön talál valami rosszat, ami nem felel meg neki.. Bennem is van hiba, de nem tudom már mit tegyek, ha minden egyes alkalommal ezt csinálja.. Máshol is látom és hallom, hogy anyóssal vannak gondok.