Mit csináljak, hogy párom anyja ne akarja birtokolni fiát?

A barátodnak a sarkára kell állnia. Felnőtt ember, azt csinál, amit akar!

Nekem is nehezen tudták (főleg anyum) elfogadni, hogy ne szóljon bele a dolgaimba, párszor elég alaposan össze is vesztünk, de egy idő után rendeződött a helyzet.

"de szeretem. előző barátnője is az anyja miatt szakított vele és én nem akarom hagyni, hogy az anyja tegye tönkre a kapcsolatunkat"

Nem az anyja teszi tönkre, hanem a barátod. Azzal, hogy 22 évesen úgy viselkedi, mintha 13 éves lenne. Ezen kell változtatni. Az anyja, ha hülye az is marad. De egy felnőtt férfi azt tudja úgy kezelni, hogy ne legyen baj vele. Az én anyósom is hülye, ha tehetné a fia seggében élne, de a férjem ezt kezeli, nekem bele se kell folynom, nincs vele bajom. Erre más megoldás nincsen!

Nézd kedves. Abból ítélve, hogy 22 éves a pasid, te is ott körül lehetsz. A legszebb éveidben jársz! Simán lehet, hogy 5-6-7 évet erre a kisfiúra fogsz pazarolni, aki sehova se fog fejldőni és te meg majd azzal mentegeted, hogy jaj de hát az anyja hülye. Közben meg telnek az éveid... Lehet hülye az anyósod, utálhatod is, de egy férfinak tudni kell kezelni! És a barátod nem tudja. Valószínűleg soha nem is fogja tudni. Az emberben már kamaszkorában ki alakul, hogy védi a saját önálló véleményété, életét, 22 évesen pedig már nincsenek olyan gondjai, hogy ha 12 évesként kezeli az anyja, ő úgy is viselkedik, hanem kiúzza magát és felnőtt ember módjára elintézi a konfliktust. Aki 22 évesen nem jut el idáig arar szinte nincs is esély, hogy el fog.

Tudod milyen fejlődési lehetőség van? Hogy majd azt fogja csinálni, hogy homokba dugja a fejét. Se veled, se az anyjával nem fog konfrontálódni, csak makog jelentéktelen dolgokat, és úgy tesz, mintha semmi sem történt volna, te meg majd veszekedhetsz anyósoddal rajta. Ez a max. amit egy ilyenből ki lehet hozni.

Az édesanyja egyedül "neveli"? Elhiszem, hogy nehéz, de próbálj vele beszélni őszintén és megértően, mert szerintem nagyon félhet a magánytól, egyedülléttől és ezért kapaszkodik a gyermeke társoságába. Próbáljatok erről beszélgetni vele, egy párt alkottok, szükségetek van egy kis meghitt magányra, de ha nagyon egyedül érzi magát,akkor szervezzetek közös programokat is, ..ebéd, fagyi, séta..stb.

Értessétek meg vele, hogy attól még a fia marad és nem fog magányos idősként magáramaradni, mert mindig számíthat rá(tok).

Ilyen esetben muszáj őszintén megbeszélni a problémákat!

Anyukával esélytelen négyszemközt beszélnetek?

Vagy a pasidat állítsd szembe azzal,hogy vagy kezd valamit a helyzettel, vagy pápá.

Miért nem költöztök össze?

a drága mama először felfújná a fejét,de ha látná,hogy a fiát már nem érdekli,akkor szerintem elkezdene közeledni kedvesen is.

Az anyja nem valószínű, hogy meg fog változni. Esetleg a fiának nyílik majd fel a szeme, jó esetben...

Megértelek téged egyébként, most ért véget egy több éves kapcsolatom, egy ilyen anyuka miatt...Párom a legirracionálisabb esetekben is anyukának adott igazat, anyuka meg mindent megtett, hogy birtokolja a fiát, nálunk elérte...Kívánom, hogy ti találjatok valami meg