Mennyi igazság van abban a kissé rosszízű, de gyakran hangoztatott mondásban, hogy "legjobb anyós a porhanyós? "
Mostanában sokat hallottam ismerősöktől, barátoktól, de még volt osztálytársaktól is ezt a mondást. Mennyi igazság van ebben? Azoknak a véleményére vagyok kíváncsi, akik képesek a saját érzéseiket őszintén felvállalni.
Én tényleg megkönnyebbültem - de erre csak az anyós halála után 5 évvel jöttem rá -, hogy az anyósom már nem kavar többé, habár soha nem kívántam a halálát.
Más hogy van ezzel?
Az én anyósom egy kifejezetten kedves asszony. Soha nem szól bele semmibe, és mindig nagyon jó hozzánk. Az ismerőseim körében sem hallok sosem panaszt a házastársuk édesanyjára, és az én férjem is nagyon szereti anyumat.
De biztos vannak kifejezetten "rossz" anyósok, akikkel nehéz az élet.
Szerintem ez is egy általánosítás, miszerint a szőke nők buták.
Nem értek vele egyet, felnőtt, intelligens emberek tudnak viselkedni és tiszteletben tartani egymást. A mi tágabb családunkban egyetlen egy anyós konfliktus sincs, és a férjek/feleségek anyukái is jóban vannak egymással.
Az más tészta, hogy sok családban komoly konfliktus forrást jelentenek, mint ahogy a gyerek és/vagy házastársa is.
Nyolcas, miért lenne érdekemben egy anonim fórumon mást állítani, mint az igazság?
Pláne hogy itt sokan szeretik szidni az anyósukat, így lepontozzák a hozzászólásom úgyis. De én így is megírom a véleményem a kérdésedre. Egyes voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!