Én gondolom rosszul vagy ezt valóban jó lenne megtenni a páromnak?

ilyen körülményekkel teljesen normális, amit érzel - a párodnak erről mennyit meséltél?

én biztosan kompromisszumot keresnék - ha az anyja fél éven át törekszik arra, h amije van, azt is megbecsülje, akkor biztosan támogatnám a felújítást, így viszont valóban nem éri meg...

mégis csak felnőtt emberekről van szó - hiába az anyja, ha meglesz a felújítás, semmi garancia nincs arra, h azt értékelni fogja és rendben tartani, hiszen az "ölébe hullik" majd az egész

Én megértem a párodat ha annyira lelakott akármilyen szüleim vannak én is segítenék nekik.

Ugyan akkor a te érzésed is normális. Majd egyszer megörökli és eladhatjátok akkor visszajön a ráköltés ára.

Igen,normális.

Egyrészt,ha valaki megteheti,támogassa az anyját meg a testvérét,de a minimum,hogy akkor harmadolják a költségeket.

Másrészről,a takarítás-rendbentartás dologban teljesen együttérzek,az én anyósomékat is megeszi a mocsok,a hatalmas családi házat úgy lepusztítják évről évre ,hogy már féláron se veszi meg a kutya sem. Ha nem lenne befagyva az ingatlanpiac akkor sem,mert undorító dzsuva van,kutyaszar mindenhol,lomok,a fű térdig ér stb . Ez igénytelenség,nem pénz kérdése. És ez csak a kert.

Szóval arra,hogy valaki ráköltsön nem kevés pénzt egy házra,csak úgy éri meg,ha rendben van tartva (tisztasági meszelés,penészirtás,és az alapvető higiéniáról nem is bezsélve) . Ha nem becsülik,úgyis csak lelakják és putrit csinálknak megint belőle,akkor kidobott pénz az ablakon .

Ez nem féltékenység,ez józan paraszti ész,és logika az én olvasatomban!

" akkor a felújítási munkálatokat segítse természetben (persze csak ha férfi a testvér:D)"

Ha nő is tud segíteni festésben, vagy beton locsolásban vagy bármiben. Egy felújításban nem csak 20Kg zsákokat lehet cipelni.