Normális ez így? Mindenki igy van vele?

Az én szüleim elváltak.Anyám az élettársával él egy másik faluban.Apámmal nem tartoma a kapcsolatot.Én és a barátom külföldön dolgozunk.Most én itthon vagyok egy vizsga miatt.

A lényeg az,hogy mivel anyukáméknál szűkösen lennénk, a barátom azt akarta,hogy maradjak az ő anyukájánál nyugodtan.

Itt is maradtam,csakhogy,az én anyukám meg a barátom anyukája,nem tudom biztosra, de nem kedvelik egymást szerintem,soha nem beszélgetnek,mint 2 ismerős, de semmi több( tehát nem mutatkozik meg,hogy én meg a barátom együtt vagyunk)

Meg a barátom anyukája elitéli azt,hogy anyámnak lett egy élettársa és összeköltöztek,mert hogy amikor az ő férje meg meghalt,ő már nem kezdett egy férfival sem. A barátom is azt mondta,hogy minek adta fel anyám a szabadságát és ősszeköltözött a barátjával egy másik faluba.Én csak azt nem akartam,hogy másik faluba menjenek,mert igy nehezebb megoldani a munkába járást, de amugy nem volt kivetésem elllene.

Ja, meg a barátom ,ha összeveszünk valamin, tök mindegy micsodán, egyből az van,hogy témához nem odaillően elkezdi "szapulni" az én családomat,hogy mi milyenek vagyunk meg nálunk ki,hogy viselkedik.Pedig az ő családjáról is lehetne mit mondani,hogy ki milyen,mégse bántom meg ezzel.

Szóval az a gond,hogy a két anya egyáltalán nem beszélget soha,mint két idegen. Ez normális? vagy nem muszáj attól nekik úgymond jóba lenni? Nekem ez olyan ciki.

Mondjuk szerintem a barátom se szeret anyámékhoz járni,mert ha oda elmegyünk,csak hallgat,sose beszél úgy semmit,meg 20 percet ott vagyunk és már ő menni akar.

Ugyanez van nagyanyámnál,az én rokonaimnál sose maradunk,de az ő tesójáéknál például mindig több napot is ott alszunk ha itthon vagyunk Magyarországon. És nekem a saját családomra alig van időm,de ha meg külön mennénk ő meg lenne sértődve.

Elegem van már.