Anyósjelölt probléma. Mit tanácsolnátok nekem?
Ne haragudjatok kicsit hosszú lesz, de köszönöm annak aki végig olvassa, és tanácsol is nekem valamit.
Szóval... 3 éve összeköltöztünk a párommal, előtte 2 évig jártunk. Már amikor bemutatott engem a párom a szüleinek, az anyósjelöltnek már akkor sem voltam szimpatikus, amiért egyetemre járok, és nem otthon végzem a ház körüli teendőket. 2 hónapja mikor bejelentettük, hogy összeházasodunk (előtte párom megkérte a kezemet) teljesen kikelt magából, és elkezdett ordítozni hogy ő erre nem adja áldását, mert egy inget nem tudok kivasalni, meg egy rántott húst nem tudok megsütni. Hiába mondtam neki, hogy ezeket időm se volt megtanulni, hiszen egyetemre járok, és tanulok, nem értette meg, állandóan csak azt hajtogatta, hogy mit fognak a kollégái szólni, hogy az én fiam milyen igénytelen, hogy gyűrött ingbe jár be dolgozni. Párom teljes mértékig mellettem állt, hogy lesz még időm ezeket megtanulni, ha meg nem tanulom meg az sem baj, mert nem ezért szeret engem. 1 hónappal ezelőtt kiderült, hogy terhes vagyok, vagyis a lánykérés után 1 hónappal, mit nem is bántunk, hiszen már fél éve rajta vagyunk a babaprojekten. Múlthéten áthívott az anyósjelölt magához, hogy beszélgetni akar velem, és menjek át hozzá (itt laknak tőlünk kb 6-7utcányira). Azt hittem végre megenyhül, és örülni fog velünk együtt a babának. Hát nem így történt. Olyanokat mondott nekem amiket álmomban sem gondoltam volna. Hogy vetessem el a babát, mert hogy szegény gyerek nem tehet arról, hogy ilyen nő szüli meg, meg utána azt is rám fogta hogy én csak azért estem teherbe, hogy ezzel magamhoz láncoljam a páromat. Hiába mondtam neki, én is, a párom is, az após jelölt is, hogy már 1 éve rajta vagyunk eezen a babán, és mindketten nagyon szeretnénk, ő csak hajtogatta a magáét, meg hogy milyen számító dög vagyok, amiért nem vetetem el, a sors még vissza fogja adni ezt nekem. Tegnap felhívta anyósjelölt a páromat, és megkérdezte tőle megint, hogy akkor nem vetetjük el a babát? Mondta neki párom, hogy nem, szó sincs róla, mi szeretjük ezt a babát és akarjuk, erre anyósjelölt megint üvöltve neki támadt páromnak, hogy akkor nem vagyok rátok többet kiváncsi se én se az apád, és soha többet ne keressük őket, mert ők nem lesznek itthon, és nem fognak sose rá érni.
A történetnek itt van vége, ne haragudjatok ha kicsit szétszórt vagyok, remélem lehetett érteni valamit abból amit leírtam, csak nagyon ideges vagyok, és elkeseredett, hogy lehet egy anya ilyen? ha velünk ilyen is, hogy lehet ilyen a saját unokájával? Most mit mondok majd neki ha felnő, hogy hol van a másik nagymamája, vagy rá miért nem kíváncsi mind a kettő csak az egyik?
Amúgy párom anyukája nem olyan idős 47 éves, de őt mindig a párom apukája tartotta el, és ő úgy van vele, hogy egy nő ne dolgozzon, mert a család és a háztartás a legfontosabb, de én dolgozni akarok és ezt ő nem érti meg, persze mellette vinném a háztartást is, megtanulnék sütni főzni, mosni, vasalni, de nem érti meg, hogy amíg tanultam ezeket felesleges volt megtanulnom, meg időm se nagyon volt rá.
Itt van az a pont, hogy megkell szakítani vele a kapcsolatot. Még most tedd meg. Ha meglesz a baba akkor meg majd abba akar beleszólni.
Én igen előre látó vagyok, és felvenném ezeket a dolgokat telefonra, hogy nem akarja a babát, vetesd el stb... Nehogy később még el akarja vetetni, hogy nem vagy alkalmas az anyaságra. Tudom hogy nem veszik el könnyen , meg komoly ok kell hozzá, de nem lenne jó egy nagy herce hurca.Vagy majd mikor a gyerek fejét tömi a hülyeséggel, hogy ő mit meg nem tett, lenne bizonyíték.
Fél éve akkor vagy 1 éve vagytok a babaprojekten?
Ne törődj vele!Ha tökéletesen csinálnál mindent akkor se lennél elég jó neki,vagyis a fiának szerinte.
Féltékeny,mert elszeretted az ő pici fiacskáját.Majd megszok,ne törődj vele!
3 éve éltek együtt,nem haltatok éhen,nem evett meg a mocsok,akkor csak tudjátok vinni ketten a háztartást,ezután sem fogtok éhenhalni.
Én nem mennék anyósjelölt közelébe se,fontosabb lenne a saját nyugalmam,ami kell a baba rendes fejlődéséhez.
Itt szintén egy hasonló anyóssal megáldott sorstárs!
Elárulok neked egy módszert, amivel minden megkerülhető: SZARJ RÁ MAGASRÓL!
Négy éve tökéletesen működik, az életem szebb és jobb! XD
Hidd el, ha 1000 michelin csillagos séf lennél, és a háztartásvezetés koronázott királynője, akkor sem lennél elég jó anyósodnak.
Úgy mondom ezt, hogy ugyanezekért köt belém anyós. Amivel talál, az a vasalás. Van egy nagyon szép vasalóm. Márkás, fehér-piros, áramvonalas. Baromi jól mutat a polcon. Párhetente letörlöm róla a port.
Főzni tudok. Bármiből. Anno a lakótársak a semmiből főzés mesterének hívtak.
Viszont rengeteg kísérletezés, és elcseszett étel állt mögöttem.
Kísérletezz! Ha van egy kis időd, pakold ki a hűtőt, vagy nézz körül neten, valami egyszerű után. Ha nagyon ehetetlenre sikerül, tedd ki a ház elé (vagy dugd el egy sikátorban.) Egy kódor állat napját felvillanyozod vele XD.
Apám legkedvesebb sztorija az, mikor úgy döntöttem sütök egy gyümölcstortát 12 évesen.
Nem hagytam, hogy akárki is segítsen (hozzátenném, főzőtudományom kimerült akkor a szárazra sütött rántottában.)
Hétszer sütöttem meg azon a napon azt a gyümölcstortát.
Először nem szedtem ketté a tojásokat. Aztán, mint kiderült, nem tudom, mennyi egy "késhegynyi" sütőpor, kihagytam a lisztet, elégettem...
Végül mindent átkonvertáltam rumosgolyóba.
Mégis pék-cukrász lett belőlem.
Mosni meg, ma már igen egyszerű. Címke szerint, szín szerint szétválogat, bele a mosógépbe, oszt' had szóljon XD
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!