Neked is rosszul esne/furának tartod?

Feltételezem, hogy külön, személy szerint azért nem hívtak meg, mert úgy gondolták, ugyanolyan családtag vagy, mint a férjed is. Vagyis bármikor mehetsz, hívás nélkül is.

Nekem ez egy kicsit így gyerekes - bocs, nem bántásból írom, de azt mondod, hogy jó a kapcsolatod velük. Ha jó a kapcsolat, akkor abba az is benne van, hogy nem fogom rád erőltetni magam, vagyis anyós úgy gondolta, hogy ha nem akarsz átjönni, akkor nem jössz át - és ezen nincs sértődés sem.

Vagy ha a férjem átmegy a szüleihez és én hasi műtét után vagyok, akkor szólok neki, hogy hozzál nekem is egy kis levest az ételhordóban. Vagy bármi. Hisz jó a kapcsolatotok. Ezt én nem tartom bunkóságnak egyik fél részéről sem.

Az egy másik dolog, hogy én kérdés nélkül is pakoltam volna - tipikus nagymama, aki soha nem hiszi el, hogy degeszre ették már magukat - de azon megsértődtem volna, ha összejön a család, és akkor a menyem beállít, hogy étterembe voltak ebédelni, miközben tudta, hogy nagy sütés főzés lesz nálunk, mert jön a másik gyerekem is.

Te magad nem engeded, hogy bizalmasabb kapcsolatod legyen anyósoddal. Ők v.színű, hogy elfogadtak olyannak, amilyen vagy.

Az sem zavarna, ha a férj a mamánál eszik a két picivel, legfeljebb rájuk telefonálnék, hogy jönnek vagy maradnak, mert akkor vacsorára rántom csak ki a húst. Viszont, ha nem jönnek, akkor kicsit később mi is átugrunk, de hagyjanak az ebédből, cserébe viszek sütit. És vagy összedobok egy muffint (max. 20 perc az egész) vagy vennék pár szelet süteményt.

Nem szabad ezen annyira "görcsölni", tessék lazábbra venni a dolgokat. Nem kell mártírnak lenni, hogy étterem, meg a 13 éves főz - így soha nem lesz bizalmas kapcsolat.