Ti elhívnátok a keresztelőre az anyóst a helyemben, ha? (bővebben lenn)
a fia saját örökségét megtartja magának. Jó, nem egy nagy összeg, csak az eljárással van bajom. Férjem lemondott egy ingóságról papíron, hogy ne kelljen hazautazni aláírni, ha eladásra kerül. Eladta és mi egy fillért sem kaptunk belőle. Férjem szerint ez oké, mert az anyjának most nagyon kell a pénz. (Ez hosszú lenne leírni, hogy miért, de tényleg kell neki.) Viszont a tulajdonában van több millió forint értékű föld, amit nem hajlandó eladni. Gondolom, mert abból kap évente jó kis összegű bérleti díjat. Én ezt azért találom felháborítónak, mert mi albérletben élünk GYÁST kapok, férjem sem több százezret keres. Most született babánk és kell a pénz, lenne mire költeni, és ez az anyósnak eszébe sem jut. Döbbenet szerintem. Nekem is gyomorgörcsöm van, ha esetleg jön, igaz ritkán, de akkor is tiszta ideg vagyok, mikor itt van. emellett hajmeresztő dolgai vannak. Mikor kórházban voltam a szendvicset szemeteszsákba hozta. Magától semmit nem tud, mindent a férjemtől vár. Emellett néha olyan hangnemben beszél a férjemmel, hogy az döbbenet, pedig Ő mindig nagyon szépen beszél vele. Nem érdemelné meg, hogy a fia így bánjon vele. A lagzinkat az én szüleim fizették, tőle egy vasat sem kaptunk.
Most lesz a gyermekünk keresztelője jövő hónapban. Nekem ez nagyon fontos esemény, de Őt nem szívesen látom. Viszont a férjemet szeretem, és tudom, hogy neki ez nagyon fontos. Csak Ő lenne ott az Ő családjából. Tudom, hogy jó keresztény mindent félre tesz, és meg kell hívnom a férjem anyját is, de akkora bennem a düh, hogy nagyon nehéz "jó keresztényként" viselkednem.
Ti mit tennétek a helyemben? Köszönöm a válaszokat!
Az az a rész, amit a férjed után örkölne, ilyenről pedig nincs még szó.
Írod, hogy nem vagy pénzéhes és ítélkezünk, mégis szinte minden szavad a pénz körül forog.
12es vagyok, le lehet pontozni, nem leszek tőle szomorúbb :)
Nekünk a férjemmel többet jelent, hogy boldogan tudunk élni, vidám ünnepekkel, nem kell Karácsony előtt reszkető gyomorral gondolkodni, hogy anyós megint mit csinál majd... mert sarkunkra tudtunk állni, és azt mondani, nem azt nézzük, ki mit szól, hogy juj, milyen szemétség szegény mamát kihagyni mindenből... szegény mama, aki a fiát éheztette, dolgoztatta, aztán a pénzből szétitta magát, szegény mama, aki sosem volt kíváncsi az unokáira, és a fia mai napig rosszul lesz, ha szóba kerül az "anyukája..." hát igen, mi vagyunk a nagyon rosszak, mert szegény mamát nem kívánjuk látni sem.
Ha ti inkább kínozzátok magatokat, hogy megmutassátok, igen, mi összetartó család vagyunk, és udvariasak vagyunk, mert az anyós, akit rühellünk, és ő is minket, bizony meghívjuk, mert így szép és jó, és így helyes... akkor hívjátok csak, és másnap tegyétek fel a kérdést ezredszerre is, hogy -miért ilyen az anyósom?
Mi inkább maradunk a tiszta levegő, anyósmentes légkörnél, felvállalva amit érzünk, nem képmutatunk senki kedvvért, hogy aztán felőrlődjenek az idegeink, és ettől legyen feszültség a családban.
"Nem akarom, hogy eladja a földjét, se házát, se semmit. Soha ilyet nem kérnék. Csupán azt tartanám normálisnak, ha már soha segíteni semmit nem tudott és nem is akart, legalább a fia örökségét hagyta volna." < > "a tulajdonában van több millió forint értékű föld, amit nem hajlandó eladni. Gondolom, mert abból kap évente jó kis összegű bérleti díjat. Én ezt azért találom felháborítónak, mert mi albérletben élünk GYÁST kapok, férjem sem több százezret keres."
Olvasd vissza ezeket légyszíves és gondold végig amit leírsz! Rendesen ellentmondásba keveredtél már saját magaddal!
A férjed örökségéről egyedül NEKI a férjednek van joga határozni. Ha ő lemondott róla, akkor te miért nem vagy hajlandó ezt tudomásul venni?
Nem vagyunk nagyokosok (vagy nem is tudom hogyan írtad), de ne haragudj meg érte, abból, amit leírtál, eléggé pénzéhesnek tűnsz, olyannak tűnsz, aki elvárná azt, hogy a családtagjai tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy jobban éljetek. Abból kell véleményt alkotnunk, amit ide leírnak. Egyébként akkor fölösleges kérdezni, mert nyilván itt senki sem ismer téged. Akkor miért nem mondod el ezt az anyósodnak (lehet, elküldene melegebb éghajlatra?) vagy miért nem támadod le a férjedet, hogy nem értesz egyet azzal, hogy lemondott az örökségéről és hogy vegye már rá az anyját, hogy adja el a földeket (vagy egy részét), mert nektek kellene pénz?!
34-es válaszoló!
A ti esetetek merőben más, hiszen nálatok MINDKETTEN így szeretnétek, te is és a férjed is - akinek az édesanyjáról ugyebár szó van.
A kérdező esetében viszont tudtunkkal semmi ilyenről nincs szó, hogy a kérdező férjének bármilyen problémája lenne a saját anyukájával, az ő fejében meg sem fordul, hogy kérdésként merül fel az, hogy ott legyen a keresztelőn vagy sem.
Úgy érzem merőben más a két dolog, te nem ezt látod?
Nem a földről mondott le, hanem az ingóságról. Én nem azért javasolnám ill. tartanám ésszerűnek, hogy eladjon egy darab földet, hogy annak az árát odaadja nekünk, hanem azért, hogy életébe először talán saját maga is megoldjon valamit, mert eddig azt nem tette. És talán akkor a fia életében először kaphatott volna valamit. Lehet szarozni azért, mert így gondolkodom, hogy albérletben élünk, kisbabával. Gondolom nektek is van gyereketek. Tudjátok, hogy akkor van helye a pénznek. Most is a pénz igem, de azért, mert ezt kapom.
Ha nektek felnő majd a gyereketek, úgy érzitek nem szeretnétek támogatni semmivel? Esküvőjére se? Én szeretném. Nekem, ha lenne vagyonom, de nem pénzösszeg az, és van egy felnőtt gyerekem, ahol baba született, én biztos nem azt várom, hogy Ő oldja meg azzal az életemet, hogy odaadja nekem a saját örökségét. Én szégyellném magam, dehát mindenki más. Nagyon remélem, hogy mikor felnő majd a gyerekem és esküvője lesz, nem pénzt tudok majd adni neki, hanem én fizetem. Remélem, hogy ezt meg tudom majd tenni.
35-ös vagyok. Tisztában vagyok vele, hogy az ingóságról mondott le a férjed és az nem a föld, nem is írtam ilyet.
Az anyósod földjéhez a férjednek sincs köze, majd akkor lesz köze, ha az anyukája meghal. Az örökségről (az ingóságról) pedig ő mondott le, akkor miért mondott le? Ha lemondott, akkor nem kéne szapulni anyóst, hogy de miért nem adott belőle..... Nem hiszem, hogy nem érted az egész lényegét!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!