Kinek van még hülye anyósa rajtam kívül?

Nagyon sajnálom ami történt Veletek! Őszinte részvétem! Nyilván én sem kívánom az én anyósom halálát, még szép, hogy nem!!! De ha valakire azt mondjuk, hogy hülye azzal nem erre gondolunk.

Nahát köszönöm a kioktatást és a jövőbe látást! Jó már így előre felkészülnöm rá, hogy tuti szar anyós leszek. Az egyik válaszoló amúgy megírta, hogy ha nem tetszik egy kérdés át kell ugorni rajta és kész. Ennyi! Bárcsak túl reagálnám! Én lennék a legboldogabb! DE SAJNOS NEM! Amikor kórházban voltam a pici születésénél akkor egy nap eljött hozzánk takarítani. Már akkor kértem a férjem valahogy beszélje le, de nem tudta, meg hát neki csak az anyja. Ne tudjátok meg azóta mennyit hallom, hogy milyen sokat köszönhetek neki. Megjegyzem nem élünk koszban, tiszta lakásunk van, nagy hassal is lemostam az ablakokat még szülés előtt, mert tudtam nem lesz rá időm utána. Na ha ő annyira szívesen segít akkor miért vágja állandóan a fejemhez? Ha meg megmondom, hogy köszönöm, de nem szorulok segítségre (kulturáltan mondom, nem szoktam kiabálni vele), akkor én vagyok a szar. Azt is megjegyezném, hogy SOHA nem bántom a férjem előtt. Mert az anyja és a világért nem sérteném meg a párom. Persze ő is ismeri milyen és jókat röhögünk a hülyeségein, csak sajnos én elég lobbanékony tudok lenni. Épp ezért esik nekem jól beszélgetni sorstársaimmal és látni, hogy nem vagyok egyedül. Inkább itt beszélem ki a háta mögött, mint olyanoknak akik közös ismerőseink, mert annak soha sincs jó vége! Jajj hát én azt is megkaptam már, hogy neki köszönhetjük, hogy van hol laknunk egyáltalán! Pedig az nem teljesen igaz. Abban a házban lakunk, ahol ő lakott apósommal és férjemék is itt nevelkedtek. Sajnos apósom már meghalt így ő egyedül maradt egy hatalmas házban. Férjemmel hitelt vettünk fel, kifizettük a meglévő tartozásait (nem kevés volt) és vettünk neki egy kis házat. Minden korrektül volt elosztva. Értékbecslő volt kinn és a megbecsült ár rá eső részét fizettük ki neki. A mi utcánkban lakik, direkt itt, hogy ha gond lenne akkor közelben legyünk. Egy teljesen felújított szép kis házat vett. Tényleg szép. Neki is megtetszett. Na ezek után mit is köszönhetünk neki? Ha mi nem ezt az utat választjuk és egy másik házba költözünk, akkor ő most egyedül lenne egy nagy házban és lehet, hogy már el is vitte volna a bank, mert hitelt az tudott agyba-főbe felvenni. És az egész falut teleordítja, hogy hálátlan vagyok. Mert szó mi szó érzi, hogy nem szívlelem és ha eljön inkább kimegyek az udvarra, hogy ne kelljen beszélnem vele.