Szerintetek is gáz? Hódoljak be neki vagy álljak a sarkamra?

Lakott ez a fiú egyáltalán valamikor külön a mamától?

Nálunk a tágabb családban négy fiú van. Egyik se viselné ezt el, az egyébként nagyon szeretett anyukájától, de még az idős nagymamától se. Igaz ki 14, ki 18 évesen elkerült koliba, és felnőtt rendesen.

"Párom lakásán vagyunk"

Szóval nem az anyjával él? Akkor hogyhogy ennyire belelóg mégis mindenbe az anyja? Szinte a szomszédjában lakik, vagy a párod minden szabad félórájában visszafut a szoknyája alá, mert ott eszik, ott beszélget, ott pihen, és összességében el sem tudja képzelni az életet úgy, hogy ne legyenek egymás fenekében?

Amúgy csak félig az anyja irritál, valójában legalább annyira idegesít a párod. Mert ugyan anyukára ráférne egy helyretevés, hogy a képességeiteket illetően 20 évvel le van maradva, de ezt valójában a párodnak már saját igényből, tőled függetlenül,jóval korábban, fokozatosan meg kellett volna tennie. Magyarul le kellett volna válnia, és mondjuk 15 évesen megmondani, hogy "én szedek magamnak levest, majd én tudom, hogy mennyit akarok, hagyjál már".

Ez amúgy ilyen férfibetegség, hogy nem zavarja őket, ha felnőtt létükre ötévesként vannak kezelve. Szerencsére nem mindenkit érint, de azért elég sokakat.

Ha neki kéne a te anyádat hasonlóképpen hallgatnia, ne félj, feltűnne neki, hogy ez milyen zavaró. De nem képes kívülről látni a dolgot, eszébe sem jut, hogy az ő anyukája másnak nem az anyukája, így nem óvó kedveskedés tőle a "vegyél fel sapkát", hanem marha idegesítő. Őt is némileg idegesítenie kéne már vagy 10-15 éve.

Nem biztos, hogy képes lesz felfogni, mi a gondod, és lehet, hogy rámegy a kapcsolatotok, hogy "folyton csak a rosszat látod és a hibát keresed" az anyjában.