Anyósom utasít, hogy szedjem le az elszáradt virágot. Téged ez mennyire bosszantana?

Ezért nem kell anyós mellé költözni. Mi is így éltünk, a szüleim az apám anyja mellé költöztek közvetlen. Ne tudd meg mik mentek ott is. Kulcsot követelt anyától, hogy ha 'valami' van be tudjon jönni, beleszólt mindenbe, gyereknevelés, főzés, virágoskert, udvar rendbetartása. Anyám mondjuk kb veled lehet egyidős, de mindig kiosztotta a nagyit, ha az túllépett egy bizonyos határt, mert apám képtelen volt a saját anyját korlátozni. Persze voltak építő jellegű beleugatásai is, de nem ez volt a legjellemzőbb. Egyszer betegen, lázasan feküdtem otthon, nem tudta, hogy otthon vagyok, simán átjött a kulcsával, főzött magának egy kávét és elkezdett a szekrényeinkbe kotorászni, átrendezte anyám konyháját. Mikor anyám hazaért, mondtam neki mi volt, gondolom ez olyan utolsó csepp volt neki a mama húzásaiból, ő üvöltve masírozott át hozzá, elég félelmetes volt, nagyapám is elhúzott inkább az útból. Leüvöltötte a fejét, minden százéves sérelmét rázúdította,, szerintem a fél utca hallotta, mert a szomszéd néni is átjött, hogy kit ölnek éppen meg. Irdatlan nagy cirkuszt lerendezett. Mikor kitombolta magát, nagyi beszólt neki, hogy ővele egy senkiházi így nem beszélhet, erre anyám visszakézből olyan pofont lekevert neki, hogy az almafa fogta meg őt. Érdekes, hogy se apám, se nagyapám nem firtatták a dolgot. Ezután nem volt se átjárkálás, se belepofázás a dolgainkba.

Ezzel nem azt mondom, hogy te is pofozd fel az anyóst, de ahelyett, hogy durcizol, nyisd ki a szádat és mondd meg neki, hogy törődjön a saját dolgával.