Ez normális? 40 éves és az anyja minden nap hívja, 10 percre laknak egymástól.

#19

18 vagyok

Normális ember a színházba kikapcsolja a telefont, ez alaptisztelet a színészek és a közönség felé. Vacsoránál akárki hív, megmondom, hogy bocs de vacsorázunk, később visszahívlak. Ilyen egyszerű a történet, felnőtt emberek esetén. Azt nem egészen értem, hogy nyaralás alatt miért ne beszélhetnék akárkimmel 10 percet? Miben sérülnek ezzel az érdekeid?

Én elhiszem, hogy egyesek jobban szeretik "anyuci pici fia" helyett a "Barátnő zsebibabája" vagy a "Feleség kapcarongya" pasikat, de egy valamit nem árt tudni: Normál esetben, mondom NORMÁL ESETBEN, a férfi az anyja haláláig anyuci pici fia lesz, ahogy a nő is anyuci/apuci pici lánya és ha fejre állsz is, ez így lesz! Legfeljebb elvadítod a hülyeségeiddel magad mellől a pasit, de ez már legyen a te gondod!

Bírom ezt a kétévevagyunkegyütt senki nem beszélhet a párommal, mert engem zavar beállítottságú nőket.

Aztán eltelik újabb két év és a család, régi barátok ugyanúgy ott vannak mellette,de a nő meg már rég a levesbe, mert egy elviselhetetlen mindent leszabályozó vipera.

Nem kell ezt se félre magyarázni,se túl gondolni, van ilyen nő, nem is kevés.

Na, ezt szoktam szajkózni, mikor kiírnak egy kérdést tizenévesen hogy az anyja le nem szállna róla és elege van, és mindenki írogatja hogy költözzön el és nyugta lesz.

Itt a példa hogy nem. Határokat kell szabni, mert ha ezek nincsenek, a világ másik felére is lehet költözni, anyuka nem fog hagyni élni.

Hát nem tudom...

Az én férjem is majdnem mindennap beszél az anyukájával, vagy ha nem is mindennap, de legalább kétnaponta, engem ez sosem zavart, normális anyósom van, én is felhívom simán heti 2-3 alkalommal (mondjuk, nekem nincs is anyám, ő olyan nekem, mintha az lenne).

De ettől függetlenül a párom nem anyuci kisfia, anyós meg nem akaszkodik ránk, nem probléma, ha valamiért mégsem beszélünk 2-3 napig, előfordul.

Viszont, sosem értettem, miért baj, ha valaki jó kapcsolatban van a szüleivel, szerintem ez inkább példaértékű. Nekem is van egy kisfiam, nem várom el, hogy 30 év múlva család mellett majd naponta hívogasson, de jó sz*rul esne, ha csak nyűg lenne felhívni és tökre kizárna az életéből.

Felnőtt! embernek helyén kell tudni kezelni a szülő -gyerek-házastárs háromszög hasonló problémáit.

Teljesen normális dolog a felnőtt napi kapcsolattartása a szülővel.

Természetesen nem úgy, hogy a házastárs helyett vele mindent megbeszélni.

Abszurd elvárás egy házastárs részéről, hogy ki akarja zárni a párja szüleit a közös életükből, mintha a világon se lennének. Akinek ez gondot okoz, azzal nem ez lesz a legnagyobb probléma,de elég jól megmutatja, hogy bőven lesz.

Ettől már csak az rosszabb, aki az előző házasságból született gyerekét akarja távol tartani a párjától.