Miért szokták egyből papucsnak titulálni azt a férfit, akinek az anyja féltékeny a barátnőjére?
Itt a történetben most többek között rólam lesz szó. 22/F vagyok és hát az anyám elég nehezen akar elengedni engem mint kicsi fiát. Ez abban mutatkozik meg leginkább, hogy féltékeny a barátnőimre.
A jelenlegi barátnőmmel már több mint egy éve vagyunk együtt és nagyon sokszor kiborított már anyám a viselkedésével. Ha elmegyek hozzájuk egy napra már hívogat, hogy mikor megyek már haza. Vagy volt olyan, hogy elmentem velük nyaralni és amikor haza jöttem cinikusan kérdezte, hogy milyen volt nyaralni az ,,új családommal”.
Rengeteget veszekszek vele emiatt de próbálom azért tartani vele a jó viszonyt mert mégis csak ő az anyám és nagyon sokat köszönhetek neki, igazából tudom az okát, hogy miért ilyen, de ebbe most itt nem szeretnék bele menni, ha valakit érdekel, akkor privátban leírom.
A volt barátnőmmel annak idején össze költöztem ès azt anyám természetesen nagyon rosszul viselte. Próbáltam az akkori barátnőmnek megmagyarázni az okát, ami miatt az anyám ilyen, de a z exem semmi megértést nem mutatott felé. Közölte velem, ha nem minimalizálom anyámmal annyira a kapcsolatomat, hogy havi egy alkalommal megyek el hozzá, akkor is csak úgy, hogy ott van velem, akkor elhagy engem. Mondtam neki, hogy azért ez nagyon nagy túlzás lenne ezt nem érdemelné meg. Közölte velem, hogy egy papucs vagyok és nem bírok elszakadni anyám szoknyája mellől. Mondtam neki, hogy akkor felejtsük el inkább egymást..
Ezek után úgy volt, hogy már nem költözök haza, de anyámat pont akkor műtötték és kellett neki a segítség, így haza kellett jönnöm, úgy voltam vele, hogy amit lábadozik vele lakom, aztàn keresek albérletet. Igen csak aztàn jött a COVID első hulláma, így itthon ragadtam.
Közben megismerkedtem az jelenlegi barátnőmmel így már nem akartam elköltözni, mert így távolabb kerültem volna a barátnőmtől amerre ő lakik arra meg nincsenek albérletek.
Az elején úgy tűnt, hogy anyám jól viseli az új barátnőmet, de amikor eljutottunk odáig, hogy nàluk alszok akkor kezdte el.
Szerencsére a barátnőm megértő anyámmal, megérti ha anyámnak segítek.
Viszont már nagyon sok kívülállóktól megkaptam, hogy papucs vagyok ès, hogy ő a saját anyjával már megszakított volna minden kapcsolatot. Meg nőktől is, hogy ő rég kidobott volna, ha ilyen anyósa lenne.Hát nem tudom… Én ha ezt meg is tenném biztos vagyok benne, hogy nem tudnám nyugodt lelkiismerettel élni az életemet. Természetesen nem hagyom magam irányítani, de azt túlzásnak tartom, hogy minden kapcsolatot megszakítsak vele.
Egyébként meg azt tervezem, ha a barátnőm elvégzi az iskoláit meg én is (közben elkezdtem egy egyetemet levelezőn), és még együtt leszünk akkor összeköltözünk.
Amúgy nem a szüleimen élek, dolgozom meg kiveszem a részem az itthoni teendőkből.
Bocs, de ezt epeszu ember nem sokaig birja. Vagy levalsz vegre anyucirol vagy hozzaszoksz, hogy tul tartos kapcsolataid nem lesznek.
Kiveve, ha talalsz egy olyan idiotat, aki sulyos onertekelesi, onbecsulesi gondokkal kuzd, akkor talan o elviselne ezt a szitut.
De ott meg majd mas problema lesz.
Havi egy alkalomra csökkenteni vagy teljesen megszakítani a kapcsolatot tényleg lehet túlzás, de a lényeget kihagytad. Mennyi időd, energiád, törődésed jut a mindennapokban anyádnak? Mindig felveszed neki a telefont, sokadjára is, holott tudod hogy semmi lényegeset nem akar mondani, csak nem bírja elviselni hogy nem vele vagy? Minden csipcsup szarért hazaszaladsz "segíteni" neki, amit 10-től 80 éves korig mindenki más meg tud oldani magának? Hagyod hogy megszakítsa vagy ellehetetlenítse a programjaidat? Mindenben őhozzá kell igazodni? Ráhagyod a pofátlanságokat, bunkóságokat akár a barátnőddel szemben is, és nem mondasz neki nemet, nehogy megsértsd? Szinte minden nap legalább 1-2 óra (ha nem több) anyádról szól?
Ilyenek miatt szoktak így kiakadni, mert egy árva napot sem lehet kib. szott anyuka vagy a kib. szott véleménye vagy cirkusza nélkül eltölteni.
Ha csak 2 barátnő mondta volna hogy anyád elviselhetetlen, elképzelhetőnek tartanám hogy ők a túl összeférhetetlenek, de hogy kívülállóktól is rendszeresen megkapod, az gyanús.
De tényleg csak azt nem írtad le, hogy konkrétan mire mondják ezt. Mit művel anyád? És hogy kezeled te?
12-es válaszoló:
Nem veszem fel neki folyton a telefont. Amikor a barátnőmmel vagyok akkor meg pláne nem. Nap végén vissza hívom, hogy mit akart.
Nem hagyom, hogy megszakítsa a programjaimat, megmondom neki, hogy ez van old meg, vagy majd segítek ha ráérek (hacsak nem valami nyomos indok), de olyan meg nem volt.
Ha valamit kér, hogy el kell őt vinni orvoshoz vagy akárhova, megmondom, hogy ekkor jó nekem, és kész.
Amúgy barátnőm szokta mondogatni, hogy hívjam vissza meg segítsek neki nyugodtan, az a helyzet, hogy ő jól tudja mi van nálunk és megérti anyàm helyzetét. Már bánom, hogy a teljes részletet nem írtam le, de akkor egy regény lett volna.
Amúgy anyám meg a barátnőm jól kijönnek.
Itt bárki bármit kiírhat neked lesz rá válaszod vagy egy DE..
Ha nem tetszenek a válaszok ird ki az egész storyt ha szerinted az miat megváltozik bárki véleménye.
Egyebként ahogy anyád nem tudeszakadni rolad te sem tudsz rola csak probálod körülirni.Hirtelen ha nem zavarja a párodat meg jol kijonnek meg megértő(szerinted vagyis inkáb allitasod szerint)akkor mi itt a kérdes?
"Viszont már nagyon sok kívülállóktól megkaptam, hogy papucs vagyok"
Tán el kellene gondlkozni, hogy mégsem csinálod jól, ha már többen is mondták. Nem??
#13
Remek. De akkor mire mondják még kívülállók is, hogy papucs vagy? Ezt ugyanis nem arra szokták mondani, akit valaki ugráltatni próbál, hanem arra, aki ugrik is. (Egyébként tényleg inkább párkapcsolatban, házasságban használatos kifejezés.) Pl. ha a férjet mindig nyaggatja a felesége, hogy öltözzön másképp, attól nem papucs, hanem csak van egy nyaggatós neje, akinek a viselkedéséről ő nem tehet. Ha viszont emiatt magára húzza a pólós stílusától teljesen idegen, rózsaszín csíkos slim fit inget ami nem is tetszik neki, akkor repül a jelző, hogy papucs, mert nem tud kiállni magáért.
Amiatt senki nem nevezne téged papucsnak, hogy anyád hívogatni próbál de nem veszed fel... 🙄
A szülőnek nem is kell leválni a gyerekről, a gyereknek kell a szülőről. Most még így elvagytok, de az az az eset, mikor látja majd anyukád, hogy egyre komolyodik a kapcsolat, annál jobban problémás lesz. Együtt játok, még ok, összeköltöztök, rosszabb lesz, eljegyzés káosz, esküvő után elszabadul a pokol. Nem Neked, mert egyenlőre nem fogod fel, de a párod majd felfogja.
Nem azt jelenti, hogy ne törődj anyukáddal, ne segíts neki.
"igazából tudom az okát, hogy miért ilyen" - oka nyilván van, de ne felejtsd el, hogy az indoka nem lehet!
Te nem vagy képes meghúzni a határokat anyáddal szemben, kívülállók nyilván egyből leveszik, mennyire nem egészséges a kapcsolatotok. Gondolkodj el, ha mindenki ezt mondja, akkor talán igenis van baj, nem kicsi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!