Szerintetek mennyi az idealis anyós apos latogatotas?

Az mindig a kapcsolattól függ, nem lehet számszerűsíteni. Egyébként minden kapcsolat kétoldalú: nekik ugyanannyi felemelni a hátsójukat és keresni titeket, mint nektek hazarongászni. Legalább após és anyós nem hízik el. Emelje meg a hátsóját és látogassa meg a gyerekét, ha érdekli a sorsa. Azon felül pedig létezik telefon, és a postát is kitalálták, ha nem akar netezni. 30 km az nem távolság.

Régen évekig nem látték az újdonsült menyecskét vagy vőt a szüleik, ha messzebb házasodtak a családtól, és nem volt gond.

Tőlem jöhetnének sűrűbben, de hát maguktól csak úgy soha nem jönnek.

A látogatások ezért történnek:

- kell valami

- ha alkalomból hoznak valamit, felköszöntenek (pl. születésnap) >>> ez ugye évi 3 alkalom, mert az én névnapomat nem ünneplik, nekem csak a születésnapomat...

- karácsony

- nagy ritkán (évi 1-2) csak úgy hoznak valamit

- ha meghívjuk őket és éppen ráérnek

Olyan, hogy minden különösebb ok nélkül na elmegyünk már a gyerekemhez és a feleségéhez egy kicsit beszélgetni, olyan nincs! Csak úgy sosem jönnek! Pedig itt laknak kemény 15 km-re. Itt járkálnak nem egyszer a városban ahol mi lakunk, de be nem jönne anyósom mert ő annyira siet! Mert neki dolga van, mert ő fáradt, mert megy valakihez, mert mittudom én...!? Ha meg csak én vagyok itthon, csak úgy naná hogy nem jön be. Nem szeretnek engem, de a férjemet sem igazán, bár azt adják elő. Igazából azért nem jönnek, mert nem kíváncsiak ránk. Bezzeg a "kicsi" lányával tucat programot szervez amit ki kell posztolni természetesen, hogy lássuk mink is meg mindenki, hogy mennyire szeretik egymást.

Ne is jöjjenek inkább, ha csak kamu szeretetből jönnek.

Nálunk a férjem kb 2 naponta messenger üzenetet vált az anyjával (anyós kezdeményezésére 90%ban)

Illetve 1-2 hetente biztosan találkozunk/találkoznak - vagy jönnek, vagy a férjem megy egyedül / megyünk ketten.

20-30km-re laknak tőlünk.

A közös programokat folyamatosan szervezi az anyós (túra, utazás, wellness, koncert stb) mindegy, csak tudjon találkozni velünk (fiával)

Részemről évi 2 találkozás is elég lenne:

Húsvét, Karácsony ...:)

Sajnos legtöbbször a veszekedéseink kiindulópontja a férjemmel pont az anyósék (mikor közlöm a férjemmel, h nekem too much éppen...)

(Az én szüleim pont az ellentétje az anyósoméknak, sokkal ritkábban beszélek velük; elváltak; a személyes találkák is ritkábbak mindkettőjükkel. Kb 30 km-re laknak. Én nagyon hamar önálló lettem (sajnos), így nehezen tűröm h bárki szervezi az életem / meg kell felelnem bárkinek....)