Hogy kezelnéd, ha az apósod a másik menyét/vejét sokkal jobban kedvelné?

Nyilván a gyerekeit se egyformán szereti, van ilyen.

Ne foglalkozz vele. Nálunk anyámnak a tesóm a kedvence. A tesóm gyereke, a tesóm párja.....

Nem értem mi az összefüggés az én és ő közri kapcsolathoz, az ő és a másik ember kapcsolatának.

Pasidnak "Dragam innentol csak 3 havonta 1 orara vagyok hajlando talalkozni a barmilyen rokonaiddal es kerlek te is menj ritkabban." Es ezzel zard le. Ha nem megy bele nem szeret elegge.

Örülnék neki, legalább nekem nem kellene annyit járni hozzájuk.

Igaz nekem csak apósom új felesége ilyen. Bár senkit nem szeret, a páromat, tesóját sem, de engem kifejezetten utál. Jó emberismerőnek tartom magam, általában érzem, ha valaki csak megjátsza magát, tudtam az elején, hogy milyen. Hozzáteszem nem volt oka engem utálni, évi 3x találkoztunk, akkor sem kerültünk mélyebb beszélgetésbe, sőt egy idő után jobbnak találtam nem megszólalni, mert minden szavamba belekötött, egy alap süti receptbe is, hiába mondta mindenki, hogy finom, hiába fogyott el az összes, ő lehajította a kutyának meg se kóstolta. Mikor terhes voltam ennél durvább dolgokat is mondott, amit szerintem egy jó lelkületű ember se nyel le. Ott eldöntöttem kizárom az életemből és közöltem párommal, hogy mostantól semmi magánjellegű dolgot ne osszon meg előtte, akár jó, akár rossz, mert nem rá tartozik, mindenbe beleköt és beleszól. Apósom a papucsa volt nagyon sokáig, majdnem megszakadt a kapcsolata a fiával, de hiába áskálódott ellenünk nem sikerült szét választani a családot. Apósomnak 4 év után leesett kit vett el és nagyon megbánta. Állandóan veszekednek, mert az asszonynak már nincs hatalma felette, de még mindig titokban segít a fiának( nem pénzzel, tönkrement az autónk és még nincs kész, apósom kölcsönadta Karácsonykor, mert nekik kettő van). Ezt mikor megtudta mostoha anyós kikelt magából és örjöngött. Amúgy a szüleimet is utálja, pedig csak látásból ismeri őket. Igazából megbeszéltük mindenkivel, hogy apósomhoz azért elmegyünk, visszük az unokáit, csak úgy teszünk, mintha ott se lenne az asszony, nem veszünk tudomást a megjegyzéseiről.