Szerintetek jogos a ferjem elvarasa?

19-re:

Férjed is ugyanígy látta ezt a helyzetet? Ha igen, akkor jobb lett volna, ha ő mondja meg.

De ez (vagyis a probléma megmondása és utána a megsértődés) nem akkora dolog, hogy kerülnötök kéne egymást.

Jaj istenem. Nem tudom, ha nekem olyan anyósom lenne akit nem szeretek, örülnék is neki, ha nem vigyázna a fiamra.

Nekem is van gyerekem, meg néha fura az anyós, nem is kedvelem kifejezetten, ő se engem, de nem is adom neki oda a gyereket, mert nem bízom meg benne.

Ettől függetlenül atjonnek alkalmakkor, mi is megyünk, a férjem kedvéért pedig kibirom azt a pár órát. Nem beszélgetek velük, heló szia puszi és ennyi. Foglalkozom olyan személlyel akivel elvagyok, vagy olvasok, vagy valami..

Tehát, a fiához nem jöhet át megköszönteni őt, de azt elvarod ha dolgod van, akkor legyen nála a gyereked?? Én nem értem a logikát.

A te szüleid, családod mennek a "buliba"? S másik kérdés, te a saját gyerekedet nem szeretnéd felkoszonteni? Ugye hogy igen, egyet se hagynál ki az összes közül, ez a természetes, hisz az anyja vagy.

Na az anyósod meg a párod anyja, természetes hogy át akar menni, és az is természetes hogy a párod vendégül akarja látni őket.

Hívd át te is a családod, barátnőd aztán te se fogsz feszengeni, el leszel azzal akit szeretsz.

Meghívnám az én szüleimet is, ha ragaszkodik a szülős partihoz.

Nekem borzasztó anyósomékkal a kapcsolatom igazságszerint, csak megy a színészkedés. Részükről meg részemről is annyiban, hogy nem ül ki a fejemre a valódi gondolataim. Férjem ha ott van én sem vagyok köcsög. Nem adok támadási felületet én sem. Bár ha ketten vagyunk, nem állom meg szó nélkül.

Én be szoktam nyelni az ilyen ünnepeljük meg a kisfiamat dolgot (igaz máskor úgy bánnak vele mintha nem is lenne családtag). Mondjuk nekünk 1 hónap különbséggel van a születésnap. Persze az enyém nem szokott annyira fontos lenni, de muszájból eljönnek. Névnapomat elfelejtik már évek óta. Csak egy sms oszt csá... Állítólag egybe veszik a karacsonnyal, de sosem adtak semmit külön hogy na ez arra, vagy hogy na szóban élőben is felköszöntünk... Szóval én sem szeretem amikor megy itten a színészkedés! De hogy ne öljük meg egymást idegileg, benyelem. Engem is irritál amikor folyton azt kell hallgatni, hogy mégis csak az anyám. Nyilván ez így van! De ez nem menti fel minden húzása alól. Egy anya elvileg szereti a gyerekét, elvileg a döntéseit is elfogadja és boldognak akarja látni. De engem nem fogadtak el, csak keresztbe akartak tenni folyamatosan nekünk.

Mi lenne ha külön ünnepelnétek? Egyik nap övé, másik tiéd. Vagy 2szer ünnepeltek! Te szüleiddel, övével mindkettőtök szülinapját...

Nézd, mi minden évben tartunk születésnapot. Egy napon születtünk. És, igen, itt vannak minden évben a szüleim is. Nekem ők fontosak.

És itt vannak az ő szülei is, mert neki fontosak. Eszembe nem jutna kizárni akármelyikünk szüleit a buliból.

Jogos az elvárása. Attól hogy elvett még nem szűnt meg a családi köteléke a szülei felé. Amúgy ez a "jaj nem beszélek vele mert jobban szereti a másik gyereket" nagyon gagyi ürügy. Jó alacsony lehet az inger küszöböd. Ha egyáltalám van.

Egy délutánt se bírsz ki? Ja ő az önző...de te akkor mi is vagy?

A te fiad az ő unokájuk is, tehát közös gyerek a férjeddel?

Mert ha nem, ne csodálkozz, hogy a másik gyerekkel tobbet vannak. Az is lehet, hogy az a menye normálisabban bánik vele.