Lehet még vízicickánnyal találkozni?
Akkoriban még volt ürge, hörcsög is annyi, hogy azok nem egyszerűen gyakoriak voltak, hanem kártevőként voltak kezelve.
Most?
Az ürge természetvédelmi értéke 250 ezer, a hörcsög 25 ezer, a mezei cickány 50 ezer forintra van "beárazva".
Évek óta nem láttam egy kósza példányt, egyik fajból sem.
Pézsma az van, de az meg minek? Inváziós fajjá is lett nyilvánítva, de nem foglalkozik vele senki, a vadászok szerint is kár rá pazarolni a lőszert.
A mostanra már 30 éves korosztály sem tudja már, hogy milyen volt a természet néhány évtizeddel korábban, nincs összehasonlítási alapjuk, ahogy nekünk sincs a még régebbi időé, amikor "zöldülő vetésben még szólt a haris".
A papsajt nevét említve sokan már azt sem tudják, hogy mi az, de a tarka pillangók, lepkék sokasága is elveszett mára.
A minap hallottam olyan kijelentést, hogy az idén milyen sok a fecske.... szerintem meg kevés, egyre csak fogynak, ahogy mára már a verebekre is rácsodálkozom, azok is kiveszőben vannak, sok más élőlénnyel együtt.
Megkockáztatom, hogy sokan már nem tudnának különbséget tenni a cickány, és az egér, vagy patkány között, olyan ritka lett a cickány, hogy sokan arról sem tudnak, hogy létezik.
Maximálisan igazat adok. A minap eszembe jutott, általános iskolában rovargyűjteményt kellett összehozni. Egy osztálytársam belefeküdt a témába, több mint 100 fajt sorakoztatott fel. Én a városon átfolyó patak partján, csak szöcskéből nyolcfélét találtam. Lépni nem lehetett. Ma, ha végigmegyek egy kaszálón, csak a lépteimtől mozog a növényzet. Kihalt minden. Ahová horgászni járok délelőttönként, még szúnyog sincs. Vízparton, nádas mellett nincs szúnyog! Nonszensz!
Na, köszönöm a választ.
A biodiverzitás, a biológiai sokféleség az élőlények és együtteseik minden öröklött változatossága nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is; az élő természet létezésének eredendő formája.
Vagyis az élőlények összetett rendszerven élnek, ahol rendszer szintű ok-okozati összefüggések vannak.
Pl ha kevés a rovar, kevés lesz a rovarevő, hisz azoknak nincs elegendő tápláléka, a kevés rovarevő viszont azoknak az élőlények számát korlátozza be, amelyeknek ők jelentenek táplálékot, miközben a rovarok száma elvileg növekedésnek indulhatna, hogy a rovarevők következő generáció a táplálékbőséggel szintén növeljék a létszámukat.
Elvileg... gyakorlatilag az ember ezekbe a folyamatokba rendszeresen beavatkozik, és a rombolás már olyan szintű, hogy azt minimum 200 év alatt lehetne vissza vinni az 50 évvel ezelőtti szintre, amire halandóság persze nincs.
Az elpusztított, elfoglalt természetes környezet nem állítható helyre néhány év alatt, az egész rendszer milyensége határozza meg, hogy az élőlények hogyan élnek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!