Fóti boglárkalepke : tényleg egyre több van?

A fóti boglárka (Plebejus sephirus) előkerült több helyről is, de ez nem azt jelenti, hogy terjed, csak jobban fel van térképezve az ország, még így is nagyon kevés és nagyon elszigetelt foltban él csak. Hogy azokban a foltokban hogy áll az egyedszám, arról mondjuk nincs infóm.

Viszont ezek a fotón nem fóti boglárkák, hanem közönségesek (Polyommatus icarus), ők országszerte gyakoriak pár másik fajjal együtt (pl. P. argyrognomon, Polyommatus bellargus), valószínűleg inkább ezekkel találkozol.

Semmi probléma, nem egyszerű társaság. :)

Hát, laikus számára ugyanannyira lesz "könnyű", mint nekem, mert amúgy nem foglalkozok nagyon nappali lepkékkel, a boglárkákat meg különösen próbálom kerülni, pont, mert tök egyformák..

De itt meg lehet nézni a fajokat:

[link]

[link]

Ami feltűnő, hogy a hátsó szárny fonákán, a közepe felől a szegély irányában a sephirus esetén nincs ott az a fehér "ék", ami a képeiden látszik, ez inkább a Polyommatus-fajokra jellemző. Ezen kívül a szegélymintázat alsó részén van egy fehér "szünet", az az alatti folt a sephirus-on nagyobb és kiterjed teljesen a szegélyig, az icarus-nál inkább több részre szakad és a szegély és közte van egy keskeny világos elválasztóvonal.

Az aknázómolyokat fogalmam sincs, hogy lehet kordában tartani. Invazív faj, szóval sok természetes ellensége nincs, bár pont ma néztem egy fánál, hogy pár fürkészdarázs-példány lelkesen kerülgette őket, de még így is több száz moly volt ott, szóval nagy ritkítást nem végeznek.. Főleg hogy az idén hozzám került kb. 100 lárvából mind lepke lett, pedig utolsó stádiumban lettek gyűjtve.

Ami az Origo-cikket illeti, a szakmai utánajárás természetesen elmaradt.. A náluk ábrázolt faj a "common checkered-skipper" nevű busalepke, ami valóban a Pyrgus communis névre hallgat, csakhogy az egy amerikai faj. Amire az eredeti, angol cikk gondolt, az a "chequered skipper", ami a Carterocephalus palaemon nevű faj. Ő nálunk is él, magyarul kockás busalepkének hívjuk, nedves, hűvös helyeken gyakori tud lenni. A briteknél mondjuk előfordul néha, hogy a sikeresen kiirtott fajokat a még meglévő populációkból próbálják újraéleszteni vagy másik országokból telepítenek be példányokat. Ami ilyen formában értelmetlen, mert azoknak más genetikai állománya, sokszor másik alfajba is tartoznak, szóval gyakorlatilag csak "látszatra" hozzák vissza a fajt, de az alapfaj ugyanúgy kihalt marad. Pl. a nagy tűzlepke - Lycaena dispar is így járt, ha jól tudom a dispar törzsfaj is náluk volt honos és itt a "mainland" területén csak a többi alfaj él - nálunk pl. a L. dispar rutilus - , szóval ha visszatelepítenék valahonnan, akkor sem az a faj térne vissza, ami volt, csak betöltenék a helyét egy rokonával.

A másik cikknél pedig a beillesztett első kép egy Agraulis vanillae nevű szintén amerikai lepkefajt ábrázol és kezdem azt hinni, hogy ezek direkt nem néznek utána hogy mi micsoda.. Bár az is kérdéses, hogy miért gondolják hogy az és a lenti képen szereplő állat egy fajba tartoznak.. Illetőleg nem pillangók (Papilionidae család), "csak" lepkék, azon belül tarkalepkék (a Nymphalidae családra hivatkozunk így, de konkrétan a Melitaea genus tagjai is tarkalepkék magyarul).

Mindenesetre ez szakmai szemmel nem annyira "nagy szó", amióta átálltak a szakemberek a lepkék ivarszervi és DNS-alapú határozására, sorra kerülnek elő új fajok, leginkább így, hogy korábban egy fajnak hitt állatokról kiderül, hogy kettő vagy több. De az mindenképp jó, ha médiavisszhangja is van egy-egy ilyen történésnek, csak hát nem mindegy, mennyire hiteles és pontos a tájékoztatás róla..

Igazán semmiség. :)

Hát igen, közülük terepen - hacsak nem direkt ezzel a csoporttal foglalkozik valaki - elég kevés faj határozható biztosra, ezért szükséges minimum fotót vagy inkább példányt látni róluk. (Ez utóbbi nyilván nem szerencsés a valódi fóti és más védett vagy fokozottan védett fajok esetében.)

Ezzel együttérzek, személyes kedvenceim közé tartoznak a Griposia aprilina (őszi zöldbagoly) és Lamprosticta culta (hármasfoltú bagoly) fajok, mindkettő zuzmós kérget utánoz, elég effektíven. Ráadásul az aprilina nap közbeni pihenéskor a zuzmós fákat is preferálja, szóval nem egyszerű megtalálni, még akkor sem, ha tudjuk, mit keresünk..