Meg mernétek fogni egy madárpókot?

Nem. Skorpiót, csótányt, különlegesebb szarvasbogarakat már fogtam.

Madárpókot nem igazán akarnék. Olyan fura, kis szőrös. Biztos csikizne ahogy mászkálna rajtam és elejteném.

Meg, ha engedné de lehet nem élné túl.

Elég jó a szorítóerőm és nyilván a második és harmadik lábai között fognám meg a torjánál ahol nem ér el a csáprágójával.

Ha egy kicsit is pánikra adna okot részemről összeroppantanám aztán így járt.

Semmiképp sem kockáztatnék meg egy marást, mert ellenszer ide vagy oda, ahogy olvastam erről még ha túl is éli az ember és nem kap szívbénulást, gyakolatilag a marás környékén teljesen tönkremennek az idegek a méregtől, de akár le is üszkösödhet az a terület és csak amputálni lehet...

Fura, a vékony, hosszú lábú pókoktól kiver a víz. A tarantula valahogy nem annyira félelmetes számomra, bár még nem találkoztam velük testközelből.

Szerintem meg mertem volna, azzal a feltétellel, hogy bármikor elveszik tőlem ha túl sok lenne

Lehet hogy így gondolod, rám az hozza a leginkább a frászt - hiába tudom, hogy ártalmatlan.

Irracionális félelmem van a pókokkal szemben. Alig merek közel menni, mert bennem van a para, hogy az arcomba ugrik - hiába tudom, hogy képtelen rá. (Ha meg mégis, akkor mi lenne? Ott mászkálna, én meg valszeg lecsapnám, és ennyi)

Nna, és ott van az ugrópók.

Képen, terráriumban irtó cuki, az egyik kedvenc youtuberem (I did a thing) mondta is a múltkor, hogy őket külön öröm fényképezni. Szerintem is aranyosak :)

Élőben viszont már a látványtól elsprintelek onnan, mert ez KÉPES rá, hogy az arcomba ugorjon. Brr.