Közeli rovarfajok tudnak egymással szaporodni, legalábbis mesterséges környezetben?
Esetleg egyesek számára ez alapvető ismeret, nekem viszont ez -történetesen- kimaradt. Tehát megkérem, trollok, beszólogatók kíméljenek.
Érdekel, hogy -a fajta szempontjából, pl törzs, osztály, rend, alrend stb- mekkora eltéréssel tudnak egymással párzani rovarok (és általában az állatok)? Hol van genetikai kompatibilitás és milyen szinten már nem?
Pl egy réskeresztespók egy koronás keresztespókkal tud párosodni és életképes utódot nemzeni?
Egy farkaspók valamelyik keresztespókkal?
Egy szöcske egy sáskával?
Netán egy katicabogár egy krumplibogárral?
Vagy pedig -az emlősök példáit nézve- egy róka egy kutyával párosodva képesek-e utódot nemzeni? (Mindkettőt a kutyafélékhez, sőt, azon belül a valódi kutyaformákhoz sorolják.)
Egy átlagos méretű madárpók egy szongáriai cselőpókkal? (A két faj mérete nem mutat jelentős eltérést, legalábbis ez a tényező nem volna akadály, érdekel, hogy más tényező vajon okozhat-e?)
Hangsúlyozom, engem érdekel mind a természetes környezetben való, vonatkozó szokásaik a rovaroknak, mind pedig a mesterséges környezetben történő, tehát amely rovarfajok egymással természetben nem párzanak, képesek-e pl egy laboratóriumban, emberi beavatkozással?
Azaz a kérdésem részben genetikai is.
Lehet-e éles szabály felállítani, hogy csak egy törzsbeliek, csak egy osztálybeliek, csak egy rendbeliek, csak egy alrendbeliek, csak egy (al)családbeliek, nemzettség, nem, fajbeliek képesek egymással utódot létrehozni?
válasza: válasza:A vadonban is előfordulhatnak hibridek (hogy szaporodóképesek-e azt nehéz megítélni), mesterségesen pedig gyakran "csinálnak" is, ezek közt akad ami utódnemzésre is képes (legalábbis 1-2 generáción belül).
Azt nem hiszem hogy különböző családok tagjaival is meg lehetne oldani, de pl. a kutyatejszender (Hyles euphorbiae) x szőlőszender (Deilephila elpenor) hibrid aránylag gyakran előkerül lepkenevelők körében, ahogy az Actias-fajokat (pávaszemes szövők/holdasszövők) is előszeretettel keresztezik, akkor is ha a két faj a természetben soha nem találkozhat. Az előbbiek csak alcsaládi szinten rokonok, az utóbbi egy genus neve.
válasza:Köszönöm, akkor tehát vélhetőleg kötelező, hogy egy alcsaládba tartozzanak, de lehetnek egymástól eltérő fajok az egymással szaporodni képes (utódnemző) példányok?
Akár nagyobb egységekbe tartozók között (család, alrend, rend) is létrejöhet az utódnemzés?
Ha tehát elég az azonos alcsaládba tartozás, akkor róka és kutya is megflel a célre genetikailag? Hiszen azonos alcsaládba, a valódi kutyaformák közé tartoznak.
Vagy pedig egyes, azonos alcsaládba tartózókra igaz, más, szintén azonos alcsaládba tartozókra meg nem érvényes?
Folytatom: Mert ezek szerint a klasszikus rendszertani felosztás nem feltétlen, nem minden esetben követi a genetikai egyezést, ugye?
Sőt, felmerül bennem az a kérdés is, hogy a sikeres utódnemzéshez miben kell egyeznie a példányoknak genetikailag?
válasza:A róka a kutyával nem tud, ezt biztosan állíthatom. Más a kromoszóma számuk. Egy kicsit messzebb vannak egymástól.
De pl a kutya tud a farkassal éa a sakállal szaporodni (Sulimov kutya-nézz utána).
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!